Július 14-én egy kevéssé ismert cseh szentet ünnepel a katolikus egyház, Boldog Hroznata premontrei szerzetest. Bár elsősorban Csehországban terjedt el, kultusza Magyarországon is felfedezhető, és nemcsak a premontreiek közt. Ábrázolása szerepel a 18. század folyamán Nagyszombatban többször kiadott szentképsorozat képei közt. Boldog Hroznata (kb. 1160–1217) a Guttenstein nemesi családból származott.
A metszeten papi ruhában ábrázolják, felette „Mária” monogrammal, amely odaadó Mária-tiszteletére utal. A kísérő fohász is Szűz Máriához szól. Legendája szerint Hroznata gyermekként meglátogatta Krakkóban élő nővérét. Ottani tartózkodása alatt úszni akart a Visztulában, de az ár elragadta. Órákon át keresték, és már majdnem feladták, mikor az egyik őt kereső halász észrevette, és a partra vontatta, mivel már halottnak hitte, a hajánál fogva. A nagyszombati szentkép kísérőképen ez a jelenet látható. Hroznata később úgy emlékezett, hogy egy ragyogóan szép asszony (Szűz Mária) folyamatosan felette tartotta a kezét.
Hroznata később megnősült, és egy fia is született, de hamar elvesztette feleségét és gyermekét is. Ezután elhatározta, hogy egész vagyonát és saját életét is Istennek szenteli. Birtokaira telepítette a premontrei rendet, Teplában férfi, Chotěšovban női kolostort alapított. Később ő maga is csatlakozott a rendhez, a teplai kolostorban élt, és ő felügyelte a kolostor javait. 1217-ben rablólovagok fogságába esett, és mivel nem engedte, hogy kifizessék érte a váltságdíjat, fogva tartói hagyták éhen halni. 1217. július 14-én halt meg.
A cseh premontreiek folyamatosan ápolták kultuszát, a teplai kolostorban sírja ismert zarándokhely volt. Életét a cseh barokk legnagyobb történetírója, a jezsuita Bohuslav Balbín dolgozta fel a teplai kolostorban őrzött 13. századi kéziratos életrajza alapján (Syntagma historicum, quo stirpis comitum de Guttenstein origines et memoriae continentur una cum Vita B. Hroznatae. Pragae 1665.). Ez azonban a 19. századig még csak helyi jellegű kultuszt jelentett. Bár halála után azonnal szentként kezdték tisztelni, a hivatalos boldoggá avatási eljárást rendtársai először csak 1638-ban kezdeményezték. Hroznata hivatalos boldoggá avatására 1897. szeptember 16-án került sor, és a kanonizációs eljárás alatt Csehországban is egyre szélesebb körben terjedt el kultusza. Magyarországra is cseh közvetítéssel kerülhetett.
