Sokan úgy tudják, hogy a budapesti Lehel téri templom a jáki templom mása. Pedig nem így van, valójában a zsámbéki templom mintájára készült. Pillants a képekre! Hasonlítanak? Bizony, nagyon is hasonlítanak. Az egyik a mi szeretett zsámbéki Romtemplomunk, a másik pedig a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit plébániatemplom a XIII. kerületben, amelyet 1923-ban, 700 évvel a zsámbéki után kezdtek építeni. (A kétszázezer pengős alaptőkéhez Lord Rothermere adott ötvenezret. Az angol főúr következetesen ellenezte a Magyarországot sújtó igazságtalan trianoni békediktátumot és élete végéig támogatta a magyarokat).
A templom építész tervezője, Möller István, azt a feladatot kapta az egyházközségtől, hogy az általa tervezett épület Szent Margit (1242-1270) korát idézze fel. A feltételnek kiválóan megfelelt a zsámbéki premontrei templomrom, melyet a XIII. században építettek, és amelynek helyreállítása során szerzett tapasztalataiból merített ihletet a tervek elkészítéséhez. Ő vezette ugyanis a zsámbéki Romtemplom első komoly rekonstrukcióját a századfordulón, és ő volt az, aki – a világon először – kő helyett téglával pótolta a sérült épületrészeket, ezzel világosan megmutatva, mi a régi és mi az új. A Lehel téri templom, mivel viszonylag új épület, vasbeton szerkezetű, falai téglából épültek, kívülről – Möller terveinek megfelelően – zsámbéki mészkővel burkolták.

Mit is írt Pati Nagy Elemér Zsámbékról írt páratlanul érdekes tanulmányában 1994-ben?

„Nem lehet tudni, hogy Möller professzor szerelmes lett-e a
templomromba, de azt biztosan látta: rengeteget kell dolgoznia míg
Budapesten a Lehel téren Árpádházi Szent Margit tiszteletére fölépíti
a kéttornyú templomot, a Zsámbéki premontrei prépostsági templom
szakasztott mását”

Csak annyit fűznék hozzá: De lehet tudni…

www.rozettatours.hu

*Fotók: bal oldali Németh Márk Botond, 2016; jobb oldali Thaler Tamás/ Esztergom- Budapesti Főegyházmegye – www.magyarkurir.hu 

A zsámbéki Zichy-kastély (jelenleg Keresztelő Szent János Iskolaközpont) aulájában található egy különleges feszület, melynek a története a következő:

Mészáros János, gödöllői építész egy templomi falépcsőből faragta ki a meggyötört, összevert, összetört, szenvedő ember alakját. Bizonyos, hogy a lépcső keményfából készült, és valószínűsíthető, hogy a templombelsőben használták. (Csak a test, a keresztfa fenyőből van.)

A gödöllői premontrei testvérek nemigen tudtak vele mit kezdeni és plébánosunk kérésére iskolánknak ajándékozták.

Előírás, hogy minden iskolának kell legyen aulája. Elképzelhetetlen, hogy keresztény egyházi iskolának az aulájában ne legyen feszület.

Megvalósult a projekt, amelynek célja egy modern oktatási intézmény létrehozása úgy, hogy a XXI. századi építészetet harmóniába hozza a XVIII. századival. Ennek része a modern, ugyanakkor a barokk kastélyhoz illeszkedő aula, amelynek az egyetlen állandó dísze a képen látható meghökkentő, elgondolkodtató és rendkívül kifejező alkotás: a megfeszített Jézus Krisztus szobra.