A jövő héten, áldozócsütörtökön (Urunk mennybemenetelének ünnepe) letelik az öröm-út 40 napja, és reméljük, hogy a járvány rögös útjának is nemsokára vége szakad. A mennybemenetelt mi a rákövetkező vasárnap ünnepeljük. A mai, 6. vasárnapi (május 17.) evangélium (Jn 14,15-21) magszerűen tartalmazza a János-evangélium hittani mondanivalóját: A Fiú és az Atya egységét, / Jézus Krisztus és az emberek egységét, / a szeretet áramlását az Atyától a Fiún keresztül hozzánk, emberekhez, / és a szeretet Lelkének, a „más Vigasztalónak” az elküldését: „nem hagylak árván titeket”.

A hétköznapi szentmiséken Jézus búcsúbeszédét olvastuk, közte az „Én vagyok az igazi szőlőtő és Atyám a szőlőműves” kezdetű részt. (Jn 15, 1-8) Jézus ezzel a példabeszéddel azt teszi szemléletessé, hogy az Istennel Ő köt össze minket. Ennek a tudata meghatározó a lelki életünkben, ezért fontos, hogy ismételten emlékezetünkbe idézzük. „Én vagyok a szőlőtő” – mondja Jézus, csak maradjatok meg velem élő kapcsolatban, mint a szőlővessző és a tőke kapcsolata. Én magam hozom rajtatok a gyümölcsöt. Szt. Pál keresztény életvitelünket a Lélek gyümölcseinek nevezi: ezek a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. _{Gal 5,22-23} Ez az új élet a keresztény ember élete.

Minderről így beszél Alexandriai Szt. Cirill 5. századi püspök: „Az Úr szőlőtőnek mondta magát, mert meg akarta mutatni azt, hogy mennyire szükséges ragaszkodnunk az iránta való szeretethez, és hogy mennyi hasznunk származik abból, ha vele kapcsolatban maradunk. Azokat pedig a szőlővesszőkhöz hasonlította, akik belé vannak oltva, vele egyesültek, és rajta függnek, és már isteni természetének részesei, hiszen megkapták a Szentlelket, mert Krisztus Szentlelke kapcsol össze minket is vele.” – „Újjászülettünk ugyanis belőle és őbenne a Szentlélekben, hogy megteremjük az élet gyümölcsét, nem annak a régi és elévült életnek a gyümölcsét, hanem ennek az új életnek és az iránta való szeretetnek a gyümölcsét. Megmaradunk azonban a létben, ha szőlővesszőként vagyunk rajta: ha a kapott szent parancsokhoz szívós állhatatossággal ragaszkodunk, a nemesség javát igyekszünk szolgálni, és komolyan vigyázunk arra, hogy a bennünk lakó Szentlelket még egy kicsit se szomorítsuk meg, hiszen jól tudjuk, hogy általa az Isten lakik bennünk.” _{vö. Ef 4,30}

A mai csatolmány egy 2. századi ókeresztény írás részlete. Bemutatja, hogy milyen életet eredményez a Krisztus-szőlőtőn maradás. A szerzője egy pogány ember kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy valójában kik is a keresztények, milyen a viszonyuk a világgal, amelyben a többi ember között élnek. Mondanivalója ma is érvényes!

Péter atya

Húsvét 6. vasárnapja

https://youtu.be/uciryKed-GQ

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő más Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek őt, mert veletek marad és bennetek lakik. Nem hagylak árván titeket: visszajövök hozzátok. Rövid idő, és már nem lát engem a világ. Ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.
Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni fogom, és én megmutatom neki magamat.
Ezek az evangélium igéi.
Jn 14,15-21

 mellékletek:

1. énekrend

2. Maiandacht németül (forgatáshoz jobbklikk-forgatás jobbra 3-szor)

Kedves Testvérek!

Örömmel értesítelek benneteket, hogy a megváltozott járvány-helyzet nyomán Püspök Atya új rendelkezéseket hozott egyházmegyénkben!

ld. Melléklet