Ünnepe: a világegyházban május 14., a magyar naptárban február 24.

Ha a tizenkét tanítványról beszélünk, akik nyilvános működésének éveiben a legközelebb álltak Jézushoz, nem lehet szó nélkül elmenni az áruló Júdás mellett, kinek személye a keresztény gondolkodás és teológia számára minden időben nehezen föloldható botrány volt. Bár egyfajta üdvösségtörténeti beállítottságú teológia szerint Júdás nem tett semmi mást, csak amit az isteni megváltó szándék megengedett, a keresztény hagyomány gonosz és kétségbeesett véget tulajdonított neki. Máté evangéliuma szerint (27,5) fölakasztotta magát. Az Apostolok Cselekedetei szerint Péter ezt mondta: ,,amikor lezuhant, kettérepedt, és kifordultak a belei'' (1,18). Dante a Caesar-gyilkos Brutusszal és Cassiusszal együtt a pokol legmélyére helyezte, az ördög három szájának egyikébe (Pokol 34,55 sk.).

Jézus árulójának lehetséges indítékai felől a hittudósok és a történészek különféle elméleteket állítottak föl. Csalódott talán Júdás a Jézushoz fűzött messiási reményeiben? Vagy talán amiről a negyedik evangélium szerzője beszél, egyszerű pénzvágy vitte rá a borzalmas tettre? (Jn 12,6; vö. Mt 26,14) A források semmiféle felvilágosítással nem szolgálnak efelől. Éppen ezért Júdás egyszerű elítélése, amely az áruló őstípusává teszi őt, s az árulás bűnének minden súlyát egyedül rá helyezi, éppen olyan tévesnek látszik, mint az a kísérlet, amely hibáját túlzott dramatizálással érthetővé és menthetővé akarja tenni.

Iskarióti Júdásról szólni kellett, ha Szent Mátyásról akarunk beszélni. A jeruzsálemi kicsiny közösség Jézus feltámadása után, még pünkösd előtt Júdás helyett egy másik apostolt akart választani egyfajta istenítélettel (ApCsel 1,15--26). Lukács ránk hagyományozta Péter beszédét, melyben így érvelt: ,,Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt- kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról''. Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek: Barnabást és Mátyást. A sors Mátyásra esett, és őt sorolták az apostolok közé.

Mátyás további sorsa ismeretlen előttünk. Az apokrif András és Mátyás cselekedetei állítása szerint a missziós területek elosztása alkalmával ,,az emberevők országa'' jutott neki. Ott Mátyást megvakították, s börtönbe vetették, de Isten visszaadta látását és András csodálatos módon kiszabadította. A vértanúhalált állítólag lefejezés útján szenvedte el. Emiatt bárddal szokták ábrázolni, és a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjükül.

Ereklyéit Ilona császárné a 4. században Trierbe vitette. Még ma is tiszteletben részesítik ott a Szent Mátyás apátság bazilikájában. A tizenkettedik apostol, Mátyás sírja őrzésének dicsőségét azonban magának igényli a római S. Maria Maggiore-bazilika és a padovai S. Giustina is. Rómában a 11. századtól február 24-én ünnepelték Mátyást, mert a Jeromos-féle martirológium ezen a napon emlékezik meg róla. Mivel ez a böjti időbe esik, 1969-ben áttették május 14-re.

KILENCEDIK HÉT 9/2025                        WWW.ZSEK.HU

Febr. 23. VASÁRNAP – ÉVKÖZI VII. VASÁRNAP (országos gyűjtés a katolikus iskolák javára)

08:30     Ünnepi laudes

09:00   Ünnepi Szentmise: A Márton család meghalt tagjaiért

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: + Schlégl Zoltán (2. évf.)

Febr. 24. HÉTFŐ – SZENT MÁTYÁS APOSTOL (Ünnep)

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér (premontrei nővérek kápolnája)

17:30     Vesperás (premontrei nővérek kápolnája)

18:00   Szentmise: + Kumorovitz Bernát o. praem. (premontrei nővérek kápolnája)

19:30     Jegyes felkészítés (Szent Imre Találkozások Háza)

20:00     Szentségimádás (templom)

Febr. 25. KEDD

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: (élő) Mátyásért

Febr. 26. SZERDA

06:30     Laudes

07:30     Laudes (Zichy kastély kápolnája)

11:00   Szentmise: (Boldog Gertrúd Idősek Otthona)

12:00     Smidt Tamás építész kiállításának megnyitója (KSZJ)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: Betegeinkért

Febr. 27. CSÜTÖRTÖK

07:00     Laudes

07:30   Szentmise: Jótevőinkért

Febr. 28. PÉNTEK

06:30     Laudes

12:00   Szentmise: + Albertini János

13:00     Albertini János temetése

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Gáspárdy Ödön o. praem. (17. évf)

Márc. 1. SZOMBAT

07:00     Laudes

08:00     Keresztelési megbeszélés (plébánia)

09:00     Bérmálkozási előkészítő (plébánia)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: + Hajdú Jánosné Anci (1. évf.)

utána     Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt

Márc. 2. VASÁRNAP – ÉVKÖZI VIII. VASÁRNAP (könyörgő nap a világ éhezőiért - Farsangvasárnap)

08:30     Ünnepi laudes (alatta gyónási lehetőség)

09:00   Ünnepi Szentmise: + Anna, Erzsébet, Katalin, János (alatta gyónási lehetőség)

utána     Pretsner Pál keresztelője

15:30     Engesztelő imaóra: (premontrei nővérek kápolnája)

16:30     Szentségimádás (alatta gyónási lehetőség)

(17:00    Rózsafüzér)

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: A Rózsafüzér Társulat szándékára

- Megkezdődött az idei jegyes felkészítés. Febr 3 – ápr 7; 10 alkalom, hétfőn esténként 19.30 és 21h között a Szent Imre Találkozások Házában. (Zsámbék, Magyar u. 15.). Imádkozzunk a jegyesekért és felkészítőikért!

- A Zsámbéki-medencei csoporttal csatlakozunk a 2025. április 21-26-ig tartó, Kemenes Gábor atya által Medjugorjeba szervezett, Húsvéti Zarándoklathoz. Jelentkezési határidő: 03. 10.! További információ:

Hajnal Péter és Bori 06-20-823-0145, illetve a

http://www.zsek.hu-n.

Könyörgés:

Mindenható Istenünk, segíts, hogy törvényedet mindenkor szem előtt tartsuk, akaratodat pedig szóval és tettel meg is valósítsuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

1100 körül született Belgiumban, Limburg tartományban. Az ófelnémet Evermode név jelentése: ”bátor, mint egy vadkan„. Mikor Szent Norbert, kevéssel rendjének Prémontréban történt megalapítása után Cambraiban barátját, Burchard püspököt meglátogatta (1120-ban) s ott prédikált, egy fiatal, a 20 éves belga Evermod vágyat érzett, hogy a szent férfiúhoz csatlakozzék. Vele ment Prémontrébe s belépett a rendbe. Kedves tanítványa lett Norbertnek, akit 1121-ben elkísért Kölnbe, majd 1122-ben Antwerpenbe Tanchelin tévtanának leküzdésére, 1129-ben Wesfáliába, 1126-ban Rómába és Magdeburgba. Ott volt szeretett mesterének halálos ágyánál is. Szászországban a gottesgnadeni kolostor prépostja volt, majd 1138-ban a magdeburgi Mária- kolostor prépostja lett. 
Az 1154-ben, az Oroszlán Henrik herceg által alapított ratzeburgi püspökségnek, Evermod lett az első püspöke. Miután 1154. július 13-án Hartwig Hamburg-Bréma-i érsek püspökké szentelte, Oroszlán Henriktől kapta meg a világi beiktatást (Investitura). Oroszlán Henrik meghódította és Westfáliából hozott telepesekkel népesítette be a polabok más néven vendek (szláv népcsoport) földjét. Tizenkét premontreit iktattak be kanonoknak s egy tizenharmadik lett a prépost. Az itt letelepedett premontreiek nemcsak kereszténnyé tették, hanem el is németesítették a vidéket. Evermod - ahogyan Norbert - ragaszkodott a szigorúbb Szent Ágoston-i „ordo monasterii”-hez, és követte Norbert nyomdokait az egyházi reform területén is. Szent Evermod és társai szigorú, apostoli életének oly hatása volt, hogy a keménynyakú nép, mely azelőtt véres kézzel tette tönkre a keresztény misszionáriusok munkáját, - most meghajtotta nyakát a kereszténység előtt. Ezért nevezik Szent Evermodot máig „a szászok fényének” és „a vendek apostolának”. Működése révén, melyben Henrik is támogatta, megszaporodtak a templomok a polabok földjén.
Két okmányt ismerünk, amelyen Evermod, mint tanú szerepel. Az 1163. október 18-ával keltezett „wisby-i privilégium”-ot és az 1171. szeptember 9-én kiállított schwerini püspökség alapítólevelét. 1172-ben Walo havelbergi és Berno schwerini püspökkel együtt lübecki püspökké szentelte a herceg jelenlétében Henriket, a braunschweigi Szent Egyed-kolostor apátját. Állítólag jelen volt 1174-ben a Wolfbüttel melletti Steterburg kolostor felszentelésén is. 1176-ban Berno schwerini püspökkel együtt megerősítette Oroszlán Henrik egy adománylevelét a lübecki Keresztelő Szent János-templom számára. Úgy tudni, hogy elkísérte Oroszlán Henriket Szentföldi zarándoklatára és az onnan hozott ereklyéket a dómtemplomnak adta. 
Csodákat is említ róla C. Arnold cisztercita apát krónikája: 
Egyszer Henrik, két előkelő fríz nemest tartott fogságban. Minthogy ezeket kegyetlen módon kínozta, Evermod részvétet érzett irántuk s gyakran kérte a herceget, engedje őket szabadon. Azonban hasztalanul. Közben eljött a Húsvét s a foglyok is résztvehettek az istentiszteleten, de béklyókban és őröktől kísérve. Mikor a püspök megáldotta a népet szenteltvízzel, a béklyókat is meghintette e szavakkal: "Isten felsegíti az elnyomottakat, az Úr kiszabadítja a megkötözötteket", s azonnal széttörtek nagy zajjal a bilincsek, s a megszabadultak áldották az Istent. Ez a Szent György-hegyen történt, ahol akkor a püspöki székhely volt s a bilincs hosszú időn át a templomban függött az esemény emlékére. 
Egy másik alkalommal Evermod a brémai érsekkel, Hartwickkal Dithnarsenben volt megbeszélésen. Evermod mutatta be a szentmisét az érsek jelenlétében. Ugyanebben az időben ütött agyon valamelyik ottani lakos egy előkelő embert. Mikor ezt a püspök megtudta, amint ez akkor szokásban volt, a szentmise alatt akarta kiengesztelődésre bírni a feleket. Esengve kérte tehát azt, akinek rokonát megölték, hogy bocsásson meg felebarátjának s hivatkozott a Miatyánk szavaira: "Bocsásd meg a mi vétkeinket, amiként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Mivel az illető nem hajlott a szóra, lejött püspöki trónusáról s az ereklyéket kezében tartva annak lábaihoz borult. Mikor azonban az rettenetes esküvésekkel esküdött Istenre, a Boldogságos Szűz Máriára s a szentekre, hogy soha meg nem fog bocsátani, a püspök szent haragra gerjedve hatalmas ütést mért arcára. Mindenki azt várta, hogy az ember most a püspökre fog támadni, de csodálatos módon épp az ellenkezője történt, mert a következő pillanatban felemelt kézzel fogadta meg az illető, hogy megteszi a püspök kívánságát s kibékült felebarátjával.
Egy másik csoda alkalmával Evermod püspöki öltözékben volt, s kesztyűk nélkül akart valamit tenni. Levette főpapi kesztyűjét s félretette. Mikor ismét fel akarta venni, csodálatosan a levegőben lebegve találta őket. Akik csak látták szerfelett elámultak.
Evermod 1174. február 17-én halt meg. Istennek tetsző életet élt haláláig. A ratzeburgi székesegyházban, a déli folyosón, az oltár mellett van sírja; kis négyszögletes kőlap fedi, mely az írásból ítélve a 14. századból való. Sírfelirata így hangzik: "evermodus epus primus". Okmányok nem maradtak fenn tőle sem eredetiben, sem másolatban, ezért nem ismerjük pecsétjét sem. A püspöki székben követte őt Szent Isfrid (1180-1204) és Szent Ludolf (1236-1250). Emléküket máig nagy tisztelet övezi.
A ratzeburgi egyházmegye későbbi sorsa így alakult: 1504 május 22-i bullájával II. Gyula pápa a ratzeburgi premontrei káptalant világi székeskáptalanná változtatta át. 1566-ban ez a káptalan a reformációhoz csatlakozott. 1648-ban az osnabrücki békében szekularizálták és Mecklenburgnak adták. Majdnem 500 évig állt fenn az egyházmegye - írja Masch a ratzeburgi egyházmegye történetében - s hatása félreismerhetetlen az északnyugati Németország fejlődésére. Megszelídített vad népeket a kereszténység áldásos működése által, megszüntette a barbár pogányságot, terjesztette a földművelést, templomokat alapított, terjesztette a műveltséget és a tudományt. Túlkapásokat és gaztetteket zabolázott és büntetett meg. Ha nem is találunk történetében nagy eseményeket, mégis, püspöknél és káptalannál egyaránt látjuk azt a szellemet, mely Krisztusért és Egyházáért dolgozik, a törekvést, hogy az Egyházat felmagasztalják, a kitartást a rend és a jog mellett. Lassan hatott mindez, de biztosan és tartósan. S ha ma is megmaradt az egykori kolostorkörnyék lakosságánál s földművességénél a hűséges kitartás az elődök szokásai és viselete mellett, ha köztük erőteljes, nyílt, becsületes gondolkodás érvényesül, ki tagadhatja, hogy mindennek megalapozása a premontreiek idejére mutat vissza.