Hugó, a belgiumi Villa Fossensis kanonokja, a cambrai-i püspökség káplánja az apostoli élet iránti vágytól indíttatva Valenciennes-ben csatlakozott Szent Norberthez. Amikor Norbert magdeburgi püspök lett, Hugót Prémontré apátjává választották. A monostort jelentősen kibővítette, kiépítette, s apáttársaival nagykáptalant hívott össze az egységesítés érdekében. A csodálatosmód növekvő premontrei rendet fáradhatatlanul vezette szelíd és alázatos szívvel, de erős lélekkel és határozott szándékkal. 1164-ben halt meg, Prémontré templomában temették el.