Holnapy D. Márton
Leírás nélkül.
Július 21. Brindisi Szent Lőrinc áldozópap és egyháztanító
Július 21-e Brindisi Szent Lőrinc (1559–1619) olasz kapucinus szerzetes, egyháztanító, teológus emléknapja.
Tevékenységét alapvetően két fontos tényező határozta meg: a nagy szeretet, amelyet a Szentírás iránt érzett, valamint a meggyőződés, hogy Isten igéjének meghallgatása és befogadása olyan belső átalakulást eredményez az emberben, amely a szentség útjára vezeti – emelte ki XVI. Benedek pápa 2011 márciusában, az általános kihallgatáson Brindisi Szent Lőrinc egyháztanítóról, hithirdetőről mondott katekézisében.
Giulio Cesare Rossi 1559-ben született a dél-itáliai Brindisiben. Gyermekkorától nagy érdeklődést mutatott Assisi Szent Ferenc személye és rendje iránt. Édesapja korai halálát követően a ferencesek kolostorában nevelkedett, majd édesanyjával Velencébe költözött. Itt ismerkedett meg a kapucinusokkal, akik akkor a trentói zsinat szerinti lelki megújulásért tevékenykedtek az Egyházban.
1575-ben, 16 éves korában lépett be a kapucinusok rendjébe; ekkor vette fel a Lőrinc nevet. Veronában volt novícius. 1576. március 24-én tett örökfogadalmat. Rendi tanulmányait a padovai egyetemen és Velencében végezte. Tanulmányai során kimagasló tehetségnek mutatkozott. Jó érzékkel sajátította el az ógörög, a héber és a szír nyelvet. Megtanult továbbá németül, csehül, spanyolul és franciául, latinul is kiválóan tudott. A Szentírás iránti szeretet valóságos szenvedélyévé lett; kivételes nyelvkészségével fejből megtanulta héberül és görögül a Bibliát. Jól ismerte a héber irodalmat, az egyházatyák tanítását.
1582. december 18-án szentelték pappá, a rend teológiatanára és ismert hitszónok lett. 1586-ban gvárdiánként és novíciusmesterként szolgált. 1589-ben választották meg a toszkán rendtartomány főnökévé. 1599-ben Prágában volt misszionárius. A protestánsok és a hatóságok ellenségeskedése és a fenyegető járvány ellenére nagy hatással dolgozott.
Európát három év alatt gyalog bejárta; a jótanács és az erősség Lelkével bátorította a keresztényeket az állhatatosságra. Szigorúság, bölcsesség, az Eucharisztia és Mária iránti szeretet voltak jellemző vonásai. Sok időt szentelt az imádságnak és a szentmise bemutatásának.
Káptalanokat tartott és helyreállította a kolostori fegyelmet. A kapucinusok a 16. és 17. század fordulóján Lőrinc vezetésével telepedtek le a Habsburg Birodalomban. Csehországban, Ausztriában és Németországban heves összecsapásai voltak a militáns protestánsokkal, akik közül sokat visszavezetett a katolikus hitre. Számos diplomáciai szolgálatot végzett annak érdekében, hogy az európai államok között megszüntesse az ellentéteket és elősegítse az egyetértést egy olyan időszakban, amikor a törökök veszélye fenyegette Európát.
1601 októberében a csókakői csatában ő lelkesítette a török ellen harcoló keresztény katonákat. Az elfogott török tisztek azt vallották, hogy Lőrincet 5–6 méter magasnak látták, amint kereszttel a kezében bátorította a katonákat. A többszörös túlerővel fölvonuló törökök legyőzésével megnyílt az út Székesfehérvár felszabadításához.
V. Pál pápa 1606-ban visszarendelte Rómába, ahol három évig szolgált, sikeresen közvetítve békét európai uralkodók és a főpapok között. A Velence és Róma között folyó elkeseredett vitában Lőrinc inkább a higgadt békeközvetítő szerepét játszotta. Amikor Velencében tartózkodott, szegény szerzetesi cellájában a legmagasabb rangú vezetők keresték fel, hogy tanácsot kérjenek tőle.
1619-ben halt meg Lisszabonban, egy diplomáciai küldetés alkalmával. 1783. május 23-án avatták boldoggá. 1881. december 8-án XIII. Leó pápa a szentek közé iktatta. Tudományos munkájáért XXIII. János pápa 1959. március 19-én egyháztanítóvá avatta. Apostoli tanító – doctor apostolicus – címe apostoli életmódjára és arra a missziós tevékenységre utal, amelyet egész Európában kifejtett.
Műveit és egész tudását az Egyház szolgálatába állította. Sok munkát írt a hit megvilágosítására. Életműve 15 kötetből áll. Egyszerű, pátosz nélküli stílus jellemezte. Teológiai és a hithirdetéshez kapcsolódó műveiben összefüggően mutatta be az üdvtörténetet, a megtestesülés misztériumára helyezve a hangsúlyt. Mariológiai munkássága is igen jelentős: műveiben Szűz Mária egyedülálló szerepét helyezte a középpontba, hangsúlyozva a Krisztus által beteljesített megváltás művében való részvételét – hangzott el Benedek pápa katekézisében 2011 márciusában.
HUSZONKILENCEDIK HÉT 29/2026
HUSZONKILENCEDIK HÉT 29/2026 WWW.ZSEK.HU
Júl. 12. VASÁRNAP – ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP
08:30 Ünnepi laudes
09:00 Szentmise: Pro Populo
10:00 Kovács Emili Nikolett keresztelője
17:00 Rózsafüzér
17:30 Ünnepi vesperás
18:00 Szentmise:
Júl. 13. HÉTFŐ
06:30 Laudes (tempolom)
07:00 Szentmise: (templom)
17:00 Rózsafüzér (premontrei nővérek kápolnája)
17:30 Vesperás (premontrei nővérek kápolnája)
!!!Hétfői szentségimádás szept. 7-ig nem lesz!!!
Júl. 14. KEDD – Boldog Hroznata premontrei vértanú (Emléknap)
06:30 Laudes
17:00 Rózsafüzér
17:30 Vesperás
18:00 Szentmise:
Júl. 15. SZERDA – Szent Bonaventura püspök és egyháztanító (E)
06:30 Laudes
11:00 Szentmise: (Boldog Gertrúd Idősek otthona)
Júl. 16. CSÜTÖRTÖK – Kármel hegyi boldogasszony (Emléknap)
07:00 Laudes
07:30 Szentmise: Meg nem született lelkekért
Júl. 17. PÉNTEK – Szent Zoerárd-András és Benedek remeték (E)
06:30 Laudes
15:00 Erdélyiné Szipőcs Ildikó temetése
17:00 Rózsafüzér
17:30 Vesperás
18:00 Szentmise: + Ildikó
Júl. 18. SZOMBAT – Szent Hedvig királynő (Emléknap)
07:00 Laudes (templom)
17:00 Rózsafüzér
17:30 Ünnepi vesperás
18:00 Szentmise:
utána Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt
Júl. 19. VASÁRNAP – ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP
08:30 Ünnepi laudes
09:00 Szentmise:
17:00 Rózsafüzér
17:30 Ünnepi vesperás
18:00 Szentmise:
Könyörgés:
Istenünk, te megmutatod igazságod fényét a tévelygőknek, hogy visszataláljanak a helyes útra. Add meg mindazoknak, akik a keresztény hitet vallják, hogy elutasítsák, ami ellenkezik ezzel a névvel, és törekedjenek arra, ami méltó hozzá.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Július 14. Boldog Hroznata premontrei vértanú
Július 14-én egy kevéssé ismert cseh szentet ünnepel a katolikus egyház, Boldog Hroznata premontrei szerzetest. Bár elsősorban Csehországban terjedt el, kultusza Magyarországon is felfedezhető, és nemcsak a premontreiek közt. Ábrázolása szerepel a 18. század folyamán Nagyszombatban többször kiadott szentképsorozat képei közt. Boldog Hroznata (kb. 1160–1217) a Guttenstein nemesi családból származott.
A metszeten papi ruhában ábrázolják, felette „Mária” monogrammal, amely odaadó Mária-tiszteletére utal. A kísérő fohász is Szűz Máriához szól. Legendája szerint Hroznata gyermekként meglátogatta Krakkóban élő nővérét. Ottani tartózkodása alatt úszni akart a Visztulában, de az ár elragadta. Órákon át keresték, és már majdnem feladták, mikor az egyik őt kereső halász észrevette, és a partra vontatta, mivel már halottnak hitte, a hajánál fogva. A nagyszombati szentkép kísérőképen ez a jelenet látható. Hroznata később úgy emlékezett, hogy egy ragyogóan szép asszony (Szűz Mária) folyamatosan felette tartotta a kezét.
Hroznata később megnősült, és egy fia is született, de hamar elvesztette feleségét és gyermekét is. Ezután elhatározta, hogy egész vagyonát és saját életét is Istennek szenteli. Birtokaira telepítette a premontrei rendet, Teplában férfi, Chotěšovban női kolostort alapított. Később ő maga is csatlakozott a rendhez, a teplai kolostorban élt, és ő felügyelte a kolostor javait. 1217-ben rablólovagok fogságába esett, és mivel nem engedte, hogy kifizessék érte a váltságdíjat, fogva tartói hagyták éhen halni. 1217. július 14-én halt meg.
A cseh premontreiek folyamatosan ápolták kultuszát, a teplai kolostorban sírja ismert zarándokhely volt. Életét a cseh barokk legnagyobb történetírója, a jezsuita Bohuslav Balbín dolgozta fel a teplai kolostorban őrzött 13. századi kéziratos életrajza alapján (Syntagma historicum, quo stirpis comitum de Guttenstein origines et memoriae continentur una cum Vita B. Hroznatae. Pragae 1665.). Ez azonban a 19. századig még csak helyi jellegű kultuszt jelentett. Bár halála után azonnal szentként kezdték tisztelni, a hivatalos boldoggá avatási eljárást rendtársai először csak 1638-ban kezdeményezték. Hroznata hivatalos boldoggá avatására 1897. szeptember 16-án került sor, és a kanonizációs eljárás alatt Csehországban is egyre szélesebb körben terjedt el kultusza. Magyarországra is cseh közvetítéssel kerülhetett.
