HARMINCEGYEDIK HÉT 31/2025           WWW.ZSEK.HU

Júl. 27. VASÁRNAP – ÉVKÖZI XVII. VASÁRNAP Nagyszülők és idősek világnapja

08:30     Laudes

09:00   Ünnepi Szentmise: + Nagyszülők

16:00     Gábor Róbert Szebasztián, Gábor Edvárd, Gábor Kevin Nikolász, Gábor Dominik Kristóf keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Mikóczy Ilona (1. évf.)

Júl. 28. HÉTFŐ

06:30     Laudes

07:00   Szentmise: + Krizsán János plébános

17:00     Rózsafüzér (prem. nővérek kápolnája)

17:30     Vesperás (prem. nővérek kápolnája)

20:00     Szentségimádás (templom)

Júl. 29. KEDD – Szent Márta, Mária és Lázár (Emléknap)

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Bardon István plébános

Júl. 30. SZERDA

06:30     Laudes

11:00   Szentmise: (Boldog Gertrúd Otthon)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Gózony Gyula plébános

Júl. 31. CSÜTÖRTÖK – Loyolai Szent Ignác (Emléknap)

07:00     Laudes

07:30   Szentmise: Öngyilkos lelkekért

Aug. 1. PÉNTEK – Ligouri Szent Alfonz Mária püspök és egyháztanító (Emléknap)

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Huszár Károly plébános

Aug. 2. SZOMBAT

07:00     Laudes

08:00     Keresztelési megbeszélés (plébánia)

10:00     Sántha Lili keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: + Kálmán, Emerencia és Rudolf

utána     Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt

Aug. 3. VASÁRNAP – ÉVKÖZI XVIII. VASÁRNAP

08:30     Laudes (alatta gyónási lehetőség)

09:00   Ünnepi Szentmise: + Annákért, Lajosért, és szüleikért, testvéreikért (alatta gyónási lehetőség)

15:30     Engesztelő imaóra (nővérek kápolnája)

16:30     Szentségimádás (alatta gyónási lehetőség)

(17:00    Rózsafüzér)

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: A Rózsafüzér Társulat szándékára

Könyörgés:

Istenünk, benned bízók oltalmazója, aki nélkül semmi sem szent, semmi sem állandó: áraszd ránk bőséges irgalmadat, hogy irányításoddal és kormányzásoddal úgy használjuk a mulandó javakat, hogy már most a maradandókhoz ragaszkodjunk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

- Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása 2025. szeptember 6-án (szombat) lesz Veszprémben. Plébániánk buszos zarándoklatot szervez a boldoggá avatási ünnepségre. Szeretnénk felmérni a részvételi szándékot. A hátsó asztalon kitett lapon, illetve a honlapunkon keresztül lehet jelentkezni.

Plébániánk buszos zarándoklatot szervez Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ünnepségére. Újból szeretnénk felmérni a részvételi szándékot, ezért kérjük , az alábbi űrlap megnyitásával, feliratkozásotokkal, illetve a korábbi feliratkozás megerősítésével (megjegyzés rovat: "megerősítem" beírásával) jelezzétek 2025. aug. 20-ig!

A tervezett program:

07:00 laudes a zsámbéki templomban, utána indulás Veszprémbe

11:00 részvétel a boldoggá avatási ünnepségen a ONE Veszprém Aréna előtti szabadtéren

Űrlap:

https://docs.google.com/spreadsheets/d/1yg-k4VmNstFCBUqSP9XrSHRVTCcdqjaFd8nDM9Em_2k/edit?usp=sharing

*Magyarország, 1224. +Stary Sacz (Ószandec), Lengyelország, 1292. július 24.

Kinga is láncszeme annak a több évszázadra terjedő kapcsolatnak, amely a Krisztus hitére tért lengyel és magyar nép között szövődött. Pedig élete folyása eleinte egyáltalán nem irányult Lengyelország felé.

IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Szülei és atyai nagynénje, a Türingiába szakadt Erzsébet, valamint nagybátyja, Kálmán herceg és felesége, Szalóme példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Főleg Szalóme hatása félreismerhetetlen életének későbbi alakulásában. De megérinthette fogékony lelkét a 13. század nagy egyházi mozgalma, a kolduló rendek alakulása is. IV. Béla udvarában mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Így juthatott Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli.

Nem is sejtette, hogy életéről mások már tárgyaltak -- nélküle. A lengyel származású Szalóme vetette föl a Boleszláv krakkói és szandomiri herceggel való házasság gondolatát az öt éves Kinga szüleinek. Ők azonban akkor még hallani sem akartak róla: előkelőbb, nagyobb tekintélyű férfit szántak leányuknak. Midőn azonban a tatár hordák vészfelhői tornyosultak az ország egére, többé nem a dinasztikus tervek, hanem a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lett a döntő szempont. Így azután 1239-ben igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének, és leányuk pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba. Talán éppen Kálmán herceg és Szalóme józsefházassága lebegett a szeme előtt, s bízott benne, hogy ha Isten sugallta neki szüzessége fogadalmát, lehetővé teszi majd annak teljesítését az új életformában is. Krakkóba vezető útja az akkori Észak-Magyarországon és Szandecen keresztül valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette föl.

Az országra szóló esküvő és lakodalom után nem egykönnyen sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. Mindkettejük buzgósága segítette elő 1253-ban Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanú-püspöke (+ 1079) szentté avatását. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországon is végigszántottak. A királyi pár előbb a szepességi Podolinba menekült, majd a Dunajec bal partján épült Csorsztin sziklavárában húzta meg magát. Kinga a tatárok elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apjától kapott bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka).

Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Jolán húga társaságában -- aki fél évvel előbb szintén megözvegyült -- abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben egy tatár betörés elől ismét Csorsztin sziklavárába menekült, nővértársaivai együtt. Az ostromlókat Baksa Simonfia György vitéz és maroknyi magyar csapata futamította meg egy éjjeli rajtaütés alkalmával. A szandeci kolostort a tatárok földúlták, és Kingának 63 évesen az újjáépítés munkáját kellett irányítania...

E sok viszontagság bizonyára szintén hozzájárult életereje felőrlődéséhez. 1291 őszén betegeskedni kezdett, és 10 hónapi betegség után 1292 júliusában állapota válságosra fordult. Maga kért papot, hogy szentségekkel megerősítse, majd július 24-én, Szent Jakab apostol vigíliáján befejezte áldásos földi pályáját. Még holtában is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek 3 napig titkolták főnöknőjük halálának hírét... 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta Kingát boldoggá. Öt évvel utóbb pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. A szentek sorába 1999. június 16-án II. János Pál pápa emelte Ószandecen.