NEGYVENEDIK HÉT 40/2026                 WWW.ZSEK.HU

Szept. 27. VASÁRNAP – ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP (Elvándorlók és menekültek világnapja)

08:30     Ünnepi laudes

09:00   Szentmise: Katalinért és családjáért

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: Hazájukat elhagyni kényszerülőkért

Szept. 28. HÉTFŐ

06:30     Laudes

08:00   Szentmise: (KSZJ 4,8,12. oszt.)

17:00     Rózsafüzér (premontrei nővérek kápolnája)

17:30     Vesperás (premontrei nővérek kápolnája)

18:00   Szentmise: + Laczkó Ferenc és Matild lelki üdvéért (premontrei nővérek kápolnája)

20:00     Szentségimádás

Szept. 29. KEDD – SZENT MIHÁLY, SZENT GÁBOR ÉS SZENT RAFAEL FŐANGYALOK (Ünnep)

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Mihály

Szept. 30. SZERDA – Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító (Emléknap)

07:30     Laudes (Zichy kastély kápolnája)

11:00   Szentmise: (Boldog Gertrúd Idősek otthona)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás áldoztatással

Okt. 1. CSÜTÖRTÖK – Lisieux-i Szent Teréz szűz és egyháztanító (E)

07:00     Laudes

07:30   Szentmise: Zsámbék-Tök betegeiért

Okt. 2. PÉNTEK – Szent Őrzőangyalok (Emléknap) (első péntek - beteglátogatás)

06:30     Laudes

07:30   Szentmise: (Zichy kastély kápolnája)

13:00     Bíró Mária hamvainak temetése

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Mária

Okt. 3. SZOMBAT

08:00     Keresztelési megbeszélés (plébánia)

09:30     Laudes – Magyarok Nagyasszonya tiszteletére

09:30     14:00 – Énekes Iskolai sportnap (KSZJ sporttelep)

10:00     Szlávik Ágoston keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: Beteg barátainkért

utána     Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt

Okt. 4. VASÁRNAP – ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP

08:30     Ünnepi laudes (alatta gyónási lehetőség)

09:00   Szentmise: + Kornél (alatta gyónási lehetőség)

utána:    Haluk Auróra, Haluk Lili és Barsi Boróka keresztelője

11:00     Tárlatvezetés Csilléry Orsolya kiállításán a KSZJ Iskolaközpontban

15:30     Engesztelő imaóra (Premontrei nővérek kápolnája)

16:30     Szentségimádás (alatta gyónási lehetőség)

(17:00    Rózsafüzér)

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: A Rózsafüzér Társulat szándékára

Könyörgés:

Istenünk, te leginkább azzal mutatod meg mindenhatóságodat, hogy könyörületes és irgalmas vagy hozzánk.

Áraszd reánk szüntelenül kegyelmedet, hogy teljes odaadással törekedjünk az örök boldogságra, amelyet megígértél.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.

- Jövő vasárnap 11 órakor az érdeklődők számára tárlatvezetést tartunk Csilléry Orsolya kiállításán a KSZJ Iskolaközpontban. A kiállított anyag nagy része a Műcsarnok egy korábbi kiállításán is látható volt. Csilléry Orsi és családja egyházközségünkhöz tartozott, míg Zebegénybe nem költöztek. Most ezzel a kiállítással is erősítjük az el nem szakadt szálakat!

- Október hónap Mária hónapja, a rózsafüzér imádság hónapja. Kérjük, hogy legalább egyszer vegyetek részt a közös 5 órai rózsafüzéren ebben a hónapban!

- Szeretettel hívunk benneteket a töki Németh Pincébe!  Az október 24-i (szombat) 15:00 – 20:00 borkóstolással és pizzázással egybekötött rendezvény egyházközségünk adománygyűjtő alkalma, melyet az ifjúsági terem berendezésére és a fiataloknak szóló programok támogatására hívtunk életre.  A zenét szolgáltatja: A ZSEK ifjúsági zenekara!

A kicsiknek kerti játékokat biztosítunk és kézműves foglalkozást tartunk.

Szeretettel várunk minden egyházközségi tagot, és minél több, az ifjúságunkat támogatni vágyó érdeklődőt!

Bővebb információ: Némethné Budaházi Anikó (70/3799005)

- Feliratkozás az egyházközség levelező listájára a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldött emaillel lehetséges. Kérem, iratkozzatok fel, hogy naprakészen tartsuk a kapcsolatot! M

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek.” Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?” Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott fel minket.” Erre azt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!”
Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!” Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük!” Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: „Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 20,1-16a

Giorgo Sagredo gazdag kereskedőcsalád fiaként született Velencében, de szülei hamar aggódni kezdtek érte: látszólag gyógyíthatatlan betegség gyötörte. Ezért hát ötévesen, 980-ban szülei a San Giorgio Maggiore-szigeten fekvő bencés kolostorba adták, hogy ha a szerzetesek imái meggyógyítják, Isten szolgálatába adják őt.

Giorgo felépült, így tanulmányait a bencések között kezdte meg, és igen tehetségesnek bizonyult. Huszonöt esztendősen már perjellé lépett elő, hét évig oktatott a bolognai kolostori iskolában, majd 1012-ben a velencei rendház apátja lett. Közben édesapját egy szentföldi zarándoklaton megölték az arabok – a fiú ekkor, 995-ben változtatta nevét apja után Gellértre –, nem sokkal később édesanyja is meghalt.

Gellért lemondott minden örökségéről, életét az imáknak és a tanulásnak szentelte. Apátként sem találta meg élete célját, egyre inkább elhatalmasodott rajta régi vágya, hogy a Szentföldön terjessze a hitet, ezért 1015-ben hajóra szállt. Ám az Adrián egy vihar miatt Póla közelében, a Szent András szigeten kényszerült vesztegelni, itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal.

A herceg nevelője

Razina rábeszélésére Gellért vonakodva bár, de hajlandó volt Szent István udvarába ellátogatni, hogy majd onnan, a Magyarországon át vezető zarándokútvonalon jusson el céljához. Gellért legendája szerint 1015 májusában érkezett Mór pécsi püspökhöz, majd augusztusban jutott el Fehérvárra, a királlyal 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén találkozott.

Prédikációja olyan hatást gyakorolt Istvánra, hogy rávette az akkor 35 éves szerzetest, maradjon Magyarországon, és rábízta fia, Imre herceg nevelését is. Gellért végre lemondott szentföldi terveiről, és végül hét évig maradt az udvarban. Amellett, hogy a trónörököst tanította, diplomáciai ügyekben is eljárt, a magyar király követeként megfordult például Franciaországban. 

Amikor Imre betöltötte 15. életévét, 1023-ban Gellért Bakonybélre vonult vissza, hogy remeteként éljen, minden idejét imádsággal, elmélkedéssel és írással tölthesse. Itt születtek meg a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János első leveléhez szóló magyarázatai, amelyek utóbb sajnos nyomtalanul elvesztek – írja a Rubicon.hu.

István támasza

Sokáig nem élvezhette a maga választotta elvonultságot. István király 1028-ban legyőzte a Maros vidékét uraló Ajtonyt, az itteni egyház megszervezését pedig Gellértre bízta. Hatalmas energiával látott munkához és szép eredményt ért el, templomokat építtetett, iskolákat alapított, bejárta a püspöksége területét, tömegesen térítette meg az ottani magyarokat, hirdette az igét és gyógyításaival számos csodát vitt véghez.

Írói munkásságát sem adta fel, Marosvárott írta meg élete fő művét, a Nabukodonozor által kemencébe dobatott három ifjú megszabadulásának bibliai történetén alapuló Deliberatiót. István egyik legtehetségesebb, hű segítőtársa volt, és ő is mindig számíthatott a király támogatására.

Szembeszállt az utódokkal

Első királyunk halála után, 1038-tól viszont utódaival szembekerült. Orseolo Pétert azért ostorozta, mert németbarát politikájától az ifjú magyar egyház függetlenségét féltette: el akarta kerülni, hogy a magyarok a kereszténységet idegen vallásként könyveljék el. Aba Sámuelnek pedig azt nem tudta megbocsátani, hogy Csanádon meggyilkoltatott 50 főurat – ezért még a koronázást is megtagadta tőle.

Aba halála után Orseolo Péter német segítséggel tért vissza, Gellért püspök keményen harcolt a magyar egyház önállóságáért. Olyannyira, hogy a Vata-féle pogánylázadás kitörésekor, 1046-ban Fehérvárról Vazul hazatérő fiai, s András és Béla elé indult.

Megálmodta halálát

Útban a pesti révhez, előző este társaival Diósdon szállt meg, ahol megálmodta halálát, másnap reggel így szólt kísérőihez:

„mi a mai napon a mi Urunk Jézus Krisztushoz jutunk a vértanúság koronájával az örök boldogságba. […]Láttam ugyanis a mi Urunk Jézus Krisztus szentséges anyjának, Szűz Máriának az ölében ülni, amint bennünket magához szólított, és saját kezéből megáldoztatott testének és vérének szentségével. De mikor Benéta püspök járult elébe, tőle visszavonta Jézus Krisztus a szentséget. Ő tehát ma nem lesz vértanúságunk részese.”

Ezt követően folytatták útjukat, Gellért – mivel a szolgálat 56 esztendős korára minden erejét felemésztette – egy kocsin vitette magát. A révnél pogányok támadtak rájuk, kövekkel dobálták az Úr szolgáit. Gellért a kereszt jelét vetette támadóira, majd térdre borulva arra kérte Istent, ne rója fel bűnükül, hiszen nem tudják, mit cselekszenek.

A Gellért-hegy

Gellértnek szörnyű halála volt. Leráncigálták a kocsijáról, taligára rakták és a mélybe taszították az átkelő mellett magasodó Kelen hegyéről. Ekkor még mindig lélegzett, ezért a legenda szerint a pogányok mellét dárdával átütötték, majd egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották.

A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni, míg végül a papok a véres követ elvitték.

Jövendölése is beteljesült, társai közül egyedül Benéta püspök élte túl a vérengzést, őt András herceg mentette meg. Gellértet Pesten temették el, itt nyugodott hét évig, amikor is testét hazavitték Csanádra, Kelen hegyét pedig ma Gellért-hegynek ismerjük.

Amikor Szent László király közbenjárására Istvánt és Imrét, valamint Zoárd és Benedek nyitrai remetéket is szentté avatták, Gellért is ebben a különleges kegyben részesült. A források szerint a csanádi püspök kanonizációja körülbelül tíz nappal a Zobor-hegyi szerzetesek felemelése után, július 26-án történt Csanádon.