Giorgo Sagredo gazdag kereskedőcsalád fiaként született Velencében, de szülei hamar aggódni kezdtek érte: látszólag gyógyíthatatlan betegség gyötörte. Ezért hát ötévesen, 980-ban szülei a San Giorgio Maggiore-szigeten fekvő bencés kolostorba adták, hogy ha a szerzetesek imái meggyógyítják, Isten szolgálatába adják őt.

Giorgo felépült, így tanulmányait a bencések között kezdte meg, és igen tehetségesnek bizonyult. Huszonöt esztendősen már perjellé lépett elő, hét évig oktatott a bolognai kolostori iskolában, majd 1012-ben a velencei rendház apátja lett. Közben édesapját egy szentföldi zarándoklaton megölték az arabok – a fiú ekkor, 995-ben változtatta nevét apja után Gellértre –, nem sokkal később édesanyja is meghalt.

Gellért lemondott minden örökségéről, életét az imáknak és a tanulásnak szentelte. Apátként sem találta meg élete célját, egyre inkább elhatalmasodott rajta régi vágya, hogy a Szentföldön terjessze a hitet, ezért 1015-ben hajóra szállt. Ám az Adrián egy vihar miatt Póla közelében, a Szent András szigeten kényszerült vesztegelni, itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal.

A herceg nevelője

Razina rábeszélésére Gellért vonakodva bár, de hajlandó volt Szent István udvarába ellátogatni, hogy majd onnan, a Magyarországon át vezető zarándokútvonalon jusson el céljához. Gellért legendája szerint 1015 májusában érkezett Mór pécsi püspökhöz, majd augusztusban jutott el Fehérvárra, a királlyal 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén találkozott.

Prédikációja olyan hatást gyakorolt Istvánra, hogy rávette az akkor 35 éves szerzetest, maradjon Magyarországon, és rábízta fia, Imre herceg nevelését is. Gellért végre lemondott szentföldi terveiről, és végül hét évig maradt az udvarban. Amellett, hogy a trónörököst tanította, diplomáciai ügyekben is eljárt, a magyar király követeként megfordult például Franciaországban. 

Amikor Imre betöltötte 15. életévét, 1023-ban Gellért Bakonybélre vonult vissza, hogy remeteként éljen, minden idejét imádsággal, elmélkedéssel és írással tölthesse. Itt születtek meg a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János első leveléhez szóló magyarázatai, amelyek utóbb sajnos nyomtalanul elvesztek – írja a Rubicon.hu.

István támasza

Sokáig nem élvezhette a maga választotta elvonultságot. István király 1028-ban legyőzte a Maros vidékét uraló Ajtonyt, az itteni egyház megszervezését pedig Gellértre bízta. Hatalmas energiával látott munkához és szép eredményt ért el, templomokat építtetett, iskolákat alapított, bejárta a püspöksége területét, tömegesen térítette meg az ottani magyarokat, hirdette az igét és gyógyításaival számos csodát vitt véghez.

Írói munkásságát sem adta fel, Marosvárott írta meg élete fő művét, a Nabukodonozor által kemencébe dobatott három ifjú megszabadulásának bibliai történetén alapuló Deliberatiót. István egyik legtehetségesebb, hű segítőtársa volt, és ő is mindig számíthatott a király támogatására.

Szembeszállt az utódokkal

Első királyunk halála után, 1038-tól viszont utódaival szembekerült. Orseolo Pétert azért ostorozta, mert németbarát politikájától az ifjú magyar egyház függetlenségét féltette: el akarta kerülni, hogy a magyarok a kereszténységet idegen vallásként könyveljék el. Aba Sámuelnek pedig azt nem tudta megbocsátani, hogy Csanádon meggyilkoltatott 50 főurat – ezért még a koronázást is megtagadta tőle.

Aba halála után Orseolo Péter német segítséggel tért vissza, Gellért püspök keményen harcolt a magyar egyház önállóságáért. Olyannyira, hogy a Vata-féle pogánylázadás kitörésekor, 1046-ban Fehérvárról Vazul hazatérő fiai, s András és Béla elé indult.

Megálmodta halálát

Útban a pesti révhez, előző este társaival Diósdon szállt meg, ahol megálmodta halálát, másnap reggel így szólt kísérőihez:

„mi a mai napon a mi Urunk Jézus Krisztushoz jutunk a vértanúság koronájával az örök boldogságba. […]Láttam ugyanis a mi Urunk Jézus Krisztus szentséges anyjának, Szűz Máriának az ölében ülni, amint bennünket magához szólított, és saját kezéből megáldoztatott testének és vérének szentségével. De mikor Benéta püspök járult elébe, tőle visszavonta Jézus Krisztus a szentséget. Ő tehát ma nem lesz vértanúságunk részese.”

Ezt követően folytatták útjukat, Gellért – mivel a szolgálat 56 esztendős korára minden erejét felemésztette – egy kocsin vitette magát. A révnél pogányok támadtak rájuk, kövekkel dobálták az Úr szolgáit. Gellért a kereszt jelét vetette támadóira, majd térdre borulva arra kérte Istent, ne rója fel bűnükül, hiszen nem tudják, mit cselekszenek.

A Gellért-hegy

Gellértnek szörnyű halála volt. Leráncigálták a kocsijáról, taligára rakták és a mélybe taszították az átkelő mellett magasodó Kelen hegyéről. Ekkor még mindig lélegzett, ezért a legenda szerint a pogányok mellét dárdával átütötték, majd egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották.

A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni, míg végül a papok a véres követ elvitték.

Jövendölése is beteljesült, társai közül egyedül Benéta püspök élte túl a vérengzést, őt András herceg mentette meg. Gellértet Pesten temették el, itt nyugodott hét évig, amikor is testét hazavitték Csanádra, Kelen hegyét pedig ma Gellért-hegynek ismerjük.

Amikor Szent László király közbenjárására Istvánt és Imrét, valamint Zoárd és Benedek nyitrai remetéket is szentté avatták, Gellért is ebben a különleges kegyben részesült. A források szerint a csanádi püspök kanonizációja körülbelül tíz nappal a Zobor-hegyi szerzetesek felemelése után, július 26-án történt Csanádon.

HARMINCKILENCEDIK HÉT 39/2026     WWW.ZSEK.HU

Szept. 20. VASÁRNAP – ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

08:30     Ünnepi laudes

09:00   Szentmise: A lelkileg örökbefogadott magzatokért

utána     Jónás Éva keresztelője

16:00     Ünnepi vesperás Majkon, a premontrei romoknál – Ars Sacra Hét program

18:00   Szentmise:

Szept. 21. HÉTFŐ – SZENT MÁTÉ APOSTOL ÉS EVANGÉLISTA (Ünnep)

06:30     Laudes

08:00   Szentmise: (KSZJ 3,7,11. oszt.)

17:00     Rózsafüzér (premontrei nővérek kápolnája)

17:30     Vesperás (premontrei nővérek kápolnája)

20:00     Szentségimádás

Szept. 22. KEDD

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise:

Szept. 23. SZERDA – Pietrelcinai Szent Pió áldozópap (Emléknap)

07:30     Laudes (Zichy kastély kápolnája)

11:00   Szentmise: (Boldog Gertrúd Idősek otthona)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás áldoztatással

Szept. 24. CSÜTÖRTÖK – SZENT GELLÉRT PÜSPÖK (Ünnep)

07:00     Laudes

07:30   Szentmise: A Tisztítótűzben szenvedő lelkekért

Szept. 25. PÉNTEK

06:30     Laudes

07:30   Szentmise: (Zichy kastély kápolnája)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise:

Szept. 26. SZOMBAT – Szent Kozma és Damján vértanúk (Emléknap)

07:00     Laudes

10:00     Horváth Győző Nikolasz keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise:

utána     Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt

Szept. 27. VASÁRNAP – ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP

08:30     Ünnepi laudes

09:00   Szentmise: Katalinért és családjáért

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise:

Könyörgés:

Istenünk, te szent törvényedet az isten- és emberszeretet parancsában foglaltad össze. Add, hogy parancsaidat megtartva eljussunk az örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.

- Kemenes Gábor atya zarándoklatot szervez Međugorjéba 2026. október 20-i, kedd esti indulással és október 25-i, vasárnap délelőtti haza érkezéssel. Várható költségek: 40.000 Ft útiköltség, + étkezési (meleg vacsora)- és szállásköltség, mely előre láthatóan 95 Euro.

Jelentkezni: a https://forms.gle/ADhGpsTx3aaQxseV8 űrlap kitöltésével, 10.000.- Ft előleg befizetésével lehet. Az előleget Hajnal Péternél a 9-es mise után SZEPTEMBER 20-ig lehet leadni.

- Feliratkozás az egyházközség levelező listájára a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldött emaillel lehetséges. Kérem, iratkozzatok fel, hogy naprakészen tartsuk a kapcsolatot! M

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Abban az időben:
Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: »Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 18,21-35