*Magyarország, 1224. +Stary Sacz (Ószandec), Lengyelország, 1292. július 24.

Kinga is láncszeme annak a több évszázadra terjedő kapcsolatnak, amely a Krisztus hitére tért lengyel és magyar nép között szövődött. Pedig élete folyása eleinte egyáltalán nem irányult Lengyelország felé.

IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Szülei és atyai nagynénje, a Türingiába szakadt Erzsébet, valamint nagybátyja, Kálmán herceg és felesége, Szalóme példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Főleg Szalóme hatása félreismerhetetlen életének későbbi alakulásában. De megérinthette fogékony lelkét a 13. század nagy egyházi mozgalma, a kolduló rendek alakulása is. IV. Béla udvarában mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Így juthatott Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli.

Nem is sejtette, hogy életéről mások már tárgyaltak -- nélküle. A lengyel származású Szalóme vetette föl a Boleszláv krakkói és szandomiri herceggel való házasság gondolatát az öt éves Kinga szüleinek. Ők azonban akkor még hallani sem akartak róla: előkelőbb, nagyobb tekintélyű férfit szántak leányuknak. Midőn azonban a tatár hordák vészfelhői tornyosultak az ország egére, többé nem a dinasztikus tervek, hanem a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lett a döntő szempont. Így azután 1239-ben igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének, és leányuk pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba. Talán éppen Kálmán herceg és Szalóme józsefházassága lebegett a szeme előtt, s bízott benne, hogy ha Isten sugallta neki szüzessége fogadalmát, lehetővé teszi majd annak teljesítését az új életformában is. Krakkóba vezető útja az akkori Észak-Magyarországon és Szandecen keresztül valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette föl.

Az országra szóló esküvő és lakodalom után nem egykönnyen sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. Mindkettejük buzgósága segítette elő 1253-ban Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanú-püspöke (+ 1079) szentté avatását. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországon is végigszántottak. A királyi pár előbb a szepességi Podolinba menekült, majd a Dunajec bal partján épült Csorsztin sziklavárában húzta meg magát. Kinga a tatárok elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apjától kapott bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka).

Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Jolán húga társaságában -- aki fél évvel előbb szintén megözvegyült -- abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben egy tatár betörés elől ismét Csorsztin sziklavárába menekült, nővértársaivai együtt. Az ostromlókat Baksa Simonfia György vitéz és maroknyi magyar csapata futamította meg egy éjjeli rajtaütés alkalmával. A szandeci kolostort a tatárok földúlták, és Kingának 63 évesen az újjáépítés munkáját kellett irányítania...

E sok viszontagság bizonyára szintén hozzájárult életereje felőrlődéséhez. 1291 őszén betegeskedni kezdett, és 10 hónapi betegség után 1292 júliusában állapota válságosra fordult. Maga kért papot, hogy szentségekkel megerősítse, majd július 24-én, Szent Jakab apostol vigíliáján befejezte áldásos földi pályáját. Még holtában is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek 3 napig titkolták főnöknőjük halálának hírét... 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta Kingát boldoggá. Öt évvel utóbb pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. A szentek sorába 1999. június 16-án II. János Pál pápa emelte Ószandecen.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Abban az időben:
Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához és hallgatta szavait.
Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram – méltatlankodott –,nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem.”
Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 10,38-42

HARMINCADIK HÉT 30/2025                  WWW.ZSEK.HU

Júl. 20. VASÁRNAP – ÉVKÖZI XVI. VASÁRNAP

08:30     Laudes

09:00   Ünnepi Szentmise: Diákjainkért és Tanárainkért

16:00     Budi Erika Emőke keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise:

Júl. 21. HÉTFŐ

06:30     Laudes

07:00   Szentmise: + Rubint Ferenc plébános

17:00     Rózsafüzér (prem. nővérek kápolnája)

17:30     Vesperás (prem. nővérek kápolnája)

20:00     Szentségimádás (templom)

Júl. 22. KEDD – SZENT MÁRIA MAGDOLNA (Ünnep) Nemzeti Emléknap (Nándorfehérvári Diadal)

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Varga Lajos plébános

Júl. 23. SZERDA – SZENT BRIGITTA SZERZETESNŐ, EURÓPA TÁRSVÉDŐSZENTJE (Ünnep)

06:30     Laudes

11:00   Szentmise: (Boldog Gertrúd Otthon)

13:00     Temetés (Bp Farkasrét)

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Folláth Ádám plébános

Júl. 24. CSÜTÖRTÖK – Árpád-házi Szent Kinga szűz (Emléknap)

07:00     Laudes

07:30   Szentmise: Meg nem született lelkekért

Júl. 25. PÉNTEK – SZENT JAKAB APOSTOL (Ünnep)

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Radnich Imre plébános

Júl. 26. SZOMBAT – Szent Joakim és Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szülei (Emléknap)

07:00     Laudes

09:00   Szentmise: (Tök, Szent Ágoston Ház)

11:00     Bakati Benjámin keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: + Krizsán János plébános

utána     Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt

Júl. 27. VASÁRNAP – ÉVKÖZI XVII. VASÁRNAP Nagyszülők és idősek világnapja

08:30     Laudes

09:00   Ünnepi Szentmise: + Nagyszülők

16:00     Gábor Róbert Szebasztián, Gábor Edvárd,

Gábor Kevin Nikolász, Gábor Dominik Kristóf keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Mikóczy Ilona (1. évf.)

Könyörgés:

Urunk, Istenünk, könyörülj népeden, és add nekünk bőségesen kegyelmed ajándékait, hogy mindenkor élő hittel, reménységgel, szeretettel és állandó éberséggel teljesítsük parancsaidat.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.