Vasárnapi szentmisénk linkje: https://youtu.be/BNKKdStQ4TI

szombat 

18:00 előesti Szentmise

vasárnap

09:00 Szentmise - főként az idősebb generációt hívjuk! - ezt a Szentmisét egy darabig még online is közvetítjük

11:00 Szentmise

18:00 Szentmise

A déli kapun lehet bejönni a templomba, amely állandóan nyitva van, hogy ne kelljen a kilincseket fogni. Kéz-fertőtlenítési lehetőség a bejáratnál van.

Vigyázzunk egymásra (továbbra is)!

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön.
Abban az időben:
A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 28,16-20

Öröm útja 13 állomás

A föltámadt Jézus a mennybe megy

P.: Föltámadott az Úr a sírból. Alleluja!

N.: Ki értünk a keresztfán függött. Alleluja!

Ezután kivitte őket Betániáig. Felemelte a kezét, és megáldotta őket. Miközben az áldást adta, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.

Ekkor leborulva imádták, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Mindig a Templomban voltak, és áldották Istent. (Lk 24, 50-53)

A szemük láttára fölemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben döbbenten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondták:

„Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki fölvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogy láttátok őt a mennybe fölmenni.” (Apcsel 1, 9-11)

A jövő héten, áldozócsütörtökön (Urunk mennybemenetelének ünnepe) letelik az öröm-út 40 napja, és reméljük, hogy a járvány rögös útjának is nemsokára vége szakad. A mennybemenetelt mi a rákövetkező vasárnap ünnepeljük. A mai, 6. vasárnapi (május 17.) evangélium (Jn 14,15-21) magszerűen tartalmazza a János-evangélium hittani mondanivalóját: A Fiú és az Atya egységét, / Jézus Krisztus és az emberek egységét, / a szeretet áramlását az Atyától a Fiún keresztül hozzánk, emberekhez, / és a szeretet Lelkének, a „más Vigasztalónak” az elküldését: „nem hagylak árván titeket”.

A hétköznapi szentmiséken Jézus búcsúbeszédét olvastuk, közte az „Én vagyok az igazi szőlőtő és Atyám a szőlőműves” kezdetű részt. (Jn 15, 1-8) Jézus ezzel a példabeszéddel azt teszi szemléletessé, hogy az Istennel Ő köt össze minket. Ennek a tudata meghatározó a lelki életünkben, ezért fontos, hogy ismételten emlékezetünkbe idézzük. „Én vagyok a szőlőtő” – mondja Jézus, csak maradjatok meg velem élő kapcsolatban, mint a szőlővessző és a tőke kapcsolata. Én magam hozom rajtatok a gyümölcsöt. Szt. Pál keresztény életvitelünket a Lélek gyümölcseinek nevezi: ezek a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. _{Gal 5,22-23} Ez az új élet a keresztény ember élete.

Minderről így beszél Alexandriai Szt. Cirill 5. századi püspök: „Az Úr szőlőtőnek mondta magát, mert meg akarta mutatni azt, hogy mennyire szükséges ragaszkodnunk az iránta való szeretethez, és hogy mennyi hasznunk származik abból, ha vele kapcsolatban maradunk. Azokat pedig a szőlővesszőkhöz hasonlította, akik belé vannak oltva, vele egyesültek, és rajta függnek, és már isteni természetének részesei, hiszen megkapták a Szentlelket, mert Krisztus Szentlelke kapcsol össze minket is vele.” – „Újjászülettünk ugyanis belőle és őbenne a Szentlélekben, hogy megteremjük az élet gyümölcsét, nem annak a régi és elévült életnek a gyümölcsét, hanem ennek az új életnek és az iránta való szeretetnek a gyümölcsét. Megmaradunk azonban a létben, ha szőlővesszőként vagyunk rajta: ha a kapott szent parancsokhoz szívós állhatatossággal ragaszkodunk, a nemesség javát igyekszünk szolgálni, és komolyan vigyázunk arra, hogy a bennünk lakó Szentlelket még egy kicsit se szomorítsuk meg, hiszen jól tudjuk, hogy általa az Isten lakik bennünk.” _{vö. Ef 4,30}

A mai csatolmány egy 2. századi ókeresztény írás részlete. Bemutatja, hogy milyen életet eredményez a Krisztus-szőlőtőn maradás. A szerzője egy pogány ember kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy valójában kik is a keresztények, milyen a viszonyuk a világgal, amelyben a többi ember között élnek. Mondanivalója ma is érvényes!

Péter atya