Holnapy D. Márton
Leírás nélkül.
Tartós élelmiszer gyűjtés
Tartós élelmiszer gyűjtés hirdetett a Püspöki kar.
Kérjük, mindenki 1 kg tartós élelmiszerrel járuljon hozzá a szegények ellátásához.
Az adományt az oltár, ill. a kereszt elé helyezzük!
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről
Kedves Testvérek!
A világjárvány sok mindent átírt az életünkben. Az elmúlt esztendőben a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést éppen megkezdtük, de a vírus elleni védekezés miatt a templomaink bezártak, így csak részben tudtuk megvalósítani.
A világjárvány veszélye, a terjedéséről szóló híradások és az ismeretlentől való félelem sokakat megrémisztett és a távolságtartó előírások egy esztendővel ezelőtt az otthonainkba kényszerítettek bennünket. Gazdasági nehézségeket is hozott magával a járványveszély, munkahelyek szűntek meg és sokakat a létbizonytalanság rémképe is fenyeget.
Idén újra meghirdetjük a nagyböjti irgalmasság gyakorlásának az ősegyházi hagyományát, amikor arra biztatjuk a híveket, hogy hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a rászorulók számára és tegyék a templomban az erre kijelölt helyre.
A világjárvány következményeként családok kerültek nehéz helyzetbe, akiknek a Katolikus Karitász, mint az Egyházunk hivatalos segélyszervezete – igyekezett segítő kezet nyújtani. A karitász munkatársai, önkéntesei és alkalmi segítői is bekopogtak a családok, az idősek ajtaján és segítettek abban és úgy, amire éppen szükség volt. Gondoskodás indult el a bátrak lelkéből, ami egy nagy szeretetteljes összefogássá vált.
Sajnos még nincs vége a járványveszélynek, de a templomainkban megtalálhatjuk a személyes találkozást az Úrral, ami reményt, erőt és bátorságot ad nekünk. Tanúságtételünkben most a hit-remény-szeretet sorrendje megfordul: a szolgáló szeretettel erősítjük a Gondviselésben való reményt, ami feléleszti az emberekben az Istenben való hitet, aki szeret bennünket és megszabadít a világjárványtól.
Ennek a szeretetnek a jele az a nagyböjti alamizsna is, amit összegyűjtünk. A szokásos módon, az idén jubiláló – alapításának 90. és újjászervezésének 30. évfordulóját ünneplő – Katolikus Karitász munkatársai juttatják majd el a családokhoz az adományaikat. Tegyünk tanúságot az irgalmas szeretet gyakorlásáról az idei nagyböjtben is, és lehetőségeinkhez mérten tartósélelmiszerrel járuljunk hozzá a Katolikus Egyház segélyakciójához. Ezt megtehetik a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő hétköznapokon, március 7-től 14-ig.
A világjárvány olyan számunkra, mint a keresztút, aminek minden állomása nehéz mind testileg, mind lelkileg. Jézus keresztútján is ott álltak azok az emberek, akik segítették, megosztották a testi-lelki terhet. Ma is már egy esztendeje ott állnak segítő emberek a vírusveszély keresztútja mellett: orvosok, ápolók, mentősök, egészségügyi dolgozók, a karitász munkatársai és még sok névtelen segítő, akik úgy érzik, hogy az a kötelességük, hogy most mások baján segítsenek. Mi is csatlakozhatunk a segítő adományainkkal ezen hősök csapatához, lehetünk Cirenei Simonok és Veronikák, akik a szeretetünkkel erősíthetjük embertársainkban a reményt és a hitet.
Ferenc pápa az idei nagyböjti üzenetében így tanít bennünket:
„A böjt, az ima és az alamizsna Jézus tanítása szerint (vö. Mt 6,1–18) megtérésünk feltételei és kifejezőeszközei. A szegénység és az önmegtagadás útja (a böjt), a megsebzett emberre való odafigyelés és a róla való szeretetteljes gondoskodás (az alamizsna), és az Atyával folytatott gyermeki párbeszéd (az ima) lehetővé teszi az őszinte hit, az élő remény és a tevékeny szeretet megvalósulását.
…. A nagyböjt reménnyel való megélése annak átérzését jelenti, hogy Jézus Krisztusban tanúi vagyunk az új korszaknak, amikor Isten „újjáteremt mindent” (vö. Jel 21,1–6). Azt jelenti, hogy megkapjuk Krisztus reményét, aki életét adja a kereszten, és akit Isten harmadnapra feltámaszt, és hogy „mindig készen állunk arra, hogy bárkinek megfeleljünk, aki a [bennünk élő] remény indoklását kéri [tőlünk]” (1Pét 3,15).
… A szeretet nagyböjtjének megélése azt jelenti, hogy gondját viseljük azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt szenvednek, elhagyottnak érzik magukat vagy aggódnak. A jövő miatti nagy bizonytalanság idején, ha emlékezetünkbe idézzük, amit az Úr az ő Szolgájának mondott: „Ne félj, mert megváltottalak” (Iz 43,1), szeretetünkkel bizalmat közvetítünk és megéreztetjük velük, hogy Isten gyermekeiként szereti őket.
…Csak a szeretet által átformált, a másik ember méltóságát felismerő látásmóddal lehet a szegényeket mérhetetlen méltóságukban elismerni és megbecsülni, saját életstílusukban és kultúrájukban tiszteletben tartani, és így a társadalomba valóban integrálni” (FT, 187).”
Kedves Testvérek!
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megvalósulásának az évében fontos tanúságtétel számunkra, hogy annak a Jézusnak a nevében tegyünk jót az emberekkel, aki a kenyeret megszaporította és az éhező embereket jóllakatta. A kenyér színében, az Oltáriszentségben bennünket is táplál, ami arra késztessen mindnyájunkat, hogy tegyünk tanúságot az irgalmas szeretetről adományainkkal. Húsvét ünnepére juttatjuk el az élelmiszercsomagokat a családokhoz, akik ezekben megérezhetik Isten gondviselő szeretetét. Ezzel is mutassuk meg a világnak Húsvét örömét
A korábbi években meghirdetett gyűjtésünk eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból juttattunk el a rászorulókhoz. Ha ezt mindannyian megtesszük és legalább 1 kg adományt hozunk a templomba, újra nagyon sok családnak tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve.
Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.
„1% segítség, 100 % szeretet.” Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa a Katolikus Karitász karitatív szolgálatát: a Karitászt Támogató Alapítványt. Köszönjük a szegényeknek szánt adományaikat.
A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet csodája valósul meg közöttünk. A templomainkban összegyűjtött élelmiszerek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem üzenetet is visznek magukkal, a Gondviselő Isten kézzelfogható szeretetét a nélkülöző családokba.
Kelt: Budapest, 2021. nagyböjt 2. vasárnapján
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Nagyböjt 2. vasárnapja 2021
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.
Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.
Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 9,2-10
Jáki? Nem. Zsámbéki!
Sokan úgy tudják, hogy a budapesti Lehel téri templom a jáki templom mása. Pedig nem így van, valójában a zsámbéki templom mintájára készült. Pillants a képekre! Hasonlítanak? Bizony, nagyon is hasonlítanak. Az egyik a mi szeretett zsámbéki Romtemplomunk, a másik pedig a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit plébániatemplom a XIII. kerületben, amelyet 1923-ban, 700 évvel a zsámbéki után kezdtek építeni. (A kétszázezer pengős alaptőkéhez Lord Rothermere adott ötvenezret. Az angol főúr következetesen ellenezte a Magyarországot sújtó igazságtalan trianoni békediktátumot és élete végéig támogatta a magyarokat).
A templom építész tervezője, Möller István, azt a feladatot kapta az egyházközségtől, hogy az általa tervezett épület Szent Margit (1242-1270) korát idézze fel. A feltételnek kiválóan megfelelt a zsámbéki premontrei templomrom, melyet a XIII. században építettek, és amelynek helyreállítása során szerzett tapasztalataiból merített ihletet a tervek elkészítéséhez. Ő vezette ugyanis a zsámbéki Romtemplom első komoly rekonstrukcióját a századfordulón, és ő volt az, aki – a világon először – kő helyett téglával pótolta a sérült épületrészeket, ezzel világosan megmutatva, mi a régi és mi az új. A Lehel téri templom, mivel viszonylag új épület, vasbeton szerkezetű, falai téglából épültek, kívülről – Möller terveinek megfelelően – zsámbéki mészkővel burkolták.
Mit is írt Pati Nagy Elemér Zsámbékról írt páratlanul érdekes tanulmányában 1994-ben?
„Nem lehet tudni, hogy Möller professzor szerelmes lett-e a
templomromba, de azt biztosan látta: rengeteget kell dolgoznia míg
Budapesten a Lehel téren Árpádházi Szent Margit tiszteletére fölépíti
a kéttornyú templomot, a Zsámbéki premontrei prépostsági templom
szakasztott mását”
Csak annyit fűznék hozzá: De lehet tudni…
*Fotók: bal oldali Németh Márk Botond, 2016; jobb oldali Thaler Tamás/ Esztergom- Budapesti Főegyházmegye – www.magyarkurir.hu