Gojdics Péter görögkatolikus papi családban született 1888. július 17-én az Eperjesi járásban található Lubóc településhez tartozó Pillerpeklénen. Cigelkán, Bártfán és Eperjesen tanult, ahol 1907-ben érettségizett. Korán felébredt benne a papi hivatás vágya, így a középiskola befejeztével rögtön megkezdte teológiai tanulmányait az eperjesi görögkatolikus szemináriumban. Kiváló eredményeit látva elöljárói elküldték Budapestre, a Központi Papnevelő Intézetbe. 1911-ben, Eperjesen szentelték pappá.

Rövid ideig apja mellett volt káplán, majd kinevezték az eperjesi szeminárium prefektusának, illetve a görögkatolikus középiskolában hittant tanított. Később egyházmegyei levéltáros lett, majd káplán Kisszebenben. 1922-ben nagy meglepetést okozott, amikor Munkács-Csernekhegyen belépett a Nagy Szent Bazil Rendbe. Az a vágy vezette, hogy a szerzetesi fogadalom révén még inkább Istennek szentelje magát. 1923-ban öltözött be, ekkor vette fel a Pál nevet.

Visszavonult, aszketikus életet szeretett volna élni, ám elöljárói másképp döntöttek: 1926-ban kinevezték eperjesi apostoli adminisztrátorrá, 1927-ben pedig harpasi püspökké; Rómában szentelték. XI. Piusz személyes audiencián fogadta, amelynek során átadott neki egy aranyfeszületet ezekkel a szavakkal: „Ez csak halvány jelképe annak a keresztnek, amelyet püspöki hivatásod során az Úrtól kapsz.”

Főpásztorként megújította a papság és a világi hívek lelki életét. Parókiákat alapított többek között Prágában, Pozsonyban, Léván, illetve árvaházat és görögkatolikus általános iskolát is nyitott Eperjesen. Támogatta az oktatást és a katolikus sajtót, és soha nem szűnt meg gondoskodni a legszegényebbekről.

1939-ben a külföldi támadások és a belső feszültségek nyomán összeomlott a független Csehszlovák Köztársaság. Gojdics Pált ebben a zavaros időben nevezték ki a munkácsi apostoli adminisztratúra szlovákiai adminisztrátorává. „Tövis” volt az akkori politikai vezetők szemében, ezért beadta lemondását, ám a pápa nem fogadta el, sőt kinevezte eperjesi megyéspüspökké.

A világháború alatt a Csehszlovák Köztársaság területét három részre osztották: volt egy német megszállási övezet, a Cseh–Morva Protektorátus, amely a Harmadik Birodalom része volt; a másik volt a Magyarországhoz visszacsatolt magyar felvidéki terület; a harmadik pedig a Lengyelországnak megítélt terület, amely a lengyelországi német megszállást követően szintén a német birodalom részét képezte. Gojdics Pál a háború alatt mindent megtett a szenvedőkért. A Jad Vasem Intézet 2007-ben a Világ Igaza címmel tüntette ki zsidómentő tevékenységéért.

A kommunista hatalomátvétel során ellenállt minden olyan kezdeményezésnek, amellyel a görögkatolikusokat be akarták olvasztani az Orosz Ortodox Egyházba. 1950-ben a kommunista vezetés Eperjesen törvényen kívül helyezte a görögkatolikus egyházat, „kikiáltották” elszakadását Rómától, és csatlakozását a moszkvai pátriárkához. Amikor Gojdics Pál megtagadta a székesegyház kulcsainak átadását, letartóztatták. Vizsgálati fogsága alatt hiába próbálták kínzással vagy ígéretekkel kikényszeríteni, hogy az ortodox egyházhoz csatlakozzon, ezért 1951-ben a Szovjetunió elleni kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Vele együtt ítélték el Vojtassák János szepesi megyéspüspököt, illetve Buzalka Mihály nagyszombati segédpüspököt.

Illaván és Lipótváron raboskodott. Felajánlották neki, hogy szabadon engedik, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának tisztét, de elutasította az ajánlatot, mert hűséges akart maradni a pápához és Egyházához. Folyamatosan fizikai és lelki kínzásokat kellett elszenvednie, de soha nem panaszkodott. Minden lehetséges időt kihasznált az imádságra, és ha csak alkalom adódott rá, a Szent Liturgia bemutatására. A kínzások és a rossz börtönkörülmények következtében az utolsó években már súlyos beteg volt.

1960. július 17-én, pont a hetvenkettedik születésnapján hunyt el, tüdőrákban. Jeltelen sírba temették el a börtön temetőjében. Nyolc évvel később földi maradványait átszállították Eperjesre, ám sírja csak a szovjet megszállás megszűnésével vált látogathatóvá.

Gojdics Péter Pált 1990-ben rehabilitálták.

Forrás:
Magyar katolikus lexikon
Vatican.va
Byzantinohungarica.com

Fotó: Wikipédia; Yadvashem.org

Magyar Kurír

HUSZONNYOLCADIK HÉT 28/2025       WWW.ZSEK.HU

Júl. 6. VASÁRNAP – ÉVKÖZI XIV. VASÁRNAP

08:30     Laudes (alatta gyónási lehetőség)

09:00   Ünnepi Szentmise: + Mária és Emerencia (alatta gyónási lehetőség)

utána     Döme Alen Dion, Döme Zsolt Lionel és Incze Soma Ambrus keresztelője

15:30     Engesztelő imaóra (prem. nővérek kápolnája)

16:30     Szentségimádás (alatta gyónási lehetőség)

(17:00    Rózsafüzér)

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: A Rózsafüzér Társulat szándékára

Júl. 7. HÉTFŐ

06:30     Laudes

17:00     Rózsafüzér (prem. nővérek kápolnája)

17:30     Vesperás (prem. nővérek kápolnája)

18:00   Szentmise: Élő és elhunyt családtagokért (prem. nővérek kápolnája)

20:00     Szentségimádás (templom)

Júl. 8. KEDD

06:30     Laudes

07:00   Szentmise: Julcsiért

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

Júl. 9. SZERDA – Szent Adorján és Jakab premontrei papok, és Gorkumi vértanútársaik (Emléknap)

06:30     Laudes

11:00   Szentmise: (Boldog Gertrúd Otthon)

          NINCS ESTI SZENTMISE!!!

Júl. 10. CSÜTÖRTÖK

07:00     Laudes

07:30   Szentmise:

Júl. 11. PÉNTEK – SZENT BENEDEK APÁT, EURÓPA TÁRSVÉDŐSZENTJE (Ünnep)

06:30     Laudes

13:00     Tölgyesi Antalné Kocsis Magdolna hamvainak temetése

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise: + Magdolna

Júl. 12. SZOMBAT

07:00     Laudes

08:00     12:00-ig Családok útja stációk festése (Mány, Pro Vobis műhely)

16:00     Marsi Maja, Győrfi Aria, Banda Melani keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Ünnepi vesperás

18:00   Szentmise: + Szántai István (10. évf.)

utána     Virrasztó zsolozsma az Oltáriszentség előtt

Júl. 13. VASÁRNAP – ÉVKÖZI XV. VASÁRNAP

08:30     Laudes

09:00   Ünnepi Szentmise:

utána     Péter Botond keresztelője

17:00     Rózsafüzér

17:30     Vesperás

18:00   Szentmise:

- Hálás köszönet mindazoknak, akik a búcsúra való készületben együtt gondolkodtak velünk, akik a vendégváró süteményeket készítették, akik a liturgiában részt vettek, a fizikai megvalósításban segítettek. Legfőképpen Ozvald Zsuzsának köszönjük a gondos szervezést, profi lebonyolítást, az arculatában is megváltozott templomtéren.

- Kedves Házaspárok! A „Házaspátok Útja” fa stációk festésére hívunk Benneteket a Mányi Pro Vobis műhelybe 07.12. és 07.19. szombat délelőttökre 8 és 12 óra között. Kesztyűt, és festős ruhát hozzatok magatokkal, a többiről mi gondoskodunk. Gyertek! Szeretettel, Selymes Péter és Anita

Könyörgés:

Istenünk, te szent Fiad megaláztatása által fölemelted az elesett emberiséget. Adj szent örömet nekünk, akiket kiragadtál a bűn szolgaságából, és fogadj be egykor az örök boldogságba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Szent Benedekre, a nyugati szerzetesség atyjára, kontinensünk nagy patrónusára emlékezünk ünnepén, július 11-én.

A bencés rend alapítójának életéről keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – „neve kegyelem szerint áldott” – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta.

Benedek a Szabin-hegyek között fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában született az 5. század második felében. Rómában nevelkedett és tanult, ám tanulmányai befejezése előtt, elrettenve az ottani erkölcstelen élettől, visszavonult. Amikor első csodatétele fölhívta rá környezete figyelmét, teljesen visszavonult a világtól, és Subiaco mellett egy barlangban magányos remeteéletet kezdett. Szent Romanus remete öltöztette be szerzetesnek, s gondoskodott lelki-testi szükségleteiről. Az imádság embere volt. Három évi magánya után a környék lakói tömegesen keresték föl lelki ügyeikkel, számos tanítványa lett. 

Később – a hagyomány szerint 529-ben – Monte Cassino hegyén telepedett le végleg, és megalapította ma is híres kolostorát. Itt írta meg a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, a Regulát, a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával.

„Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát” – fogalmazott XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról tartott katekézisében 2008 áprilisában.

A benedeki Regulát követő szerzetesek életének keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (lelki épülést szolgáló olvasmányok) és a munka jelöli ki. A keresztény Nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet. Szent Benedek fiainak jelentős szerepe volt Európa megtérítésében és kultúrájának kialakításában.

Benedek nővére, Skolasztika is Istennek szentelte életét, követte fivérét Montecassinóba.

„Szent Benedek mélységes emberi érzékenységgel volt megáldva. Társadalmi reformtervében az emberre mindenekelőtt három vezérfonalat figyelembe véve tekintett: az egyes ember, mint személy értéke; a munka méltósága, melyet úgy kell értelmezni, mint Isten és a testvérek szolgálatát; az elmélkedés szükségessége, vagyis az imádság.” Szent II. János Pál pápa

Benedek 547. március 21-én halt meg. Halála napját előre megmondta szerzeteseinek. Égi születésnapját a 9. századtól március 21-én, Galliában ismeretlen okok alapján július 11-én ünnepelték. III. Honorius pápa avatta szentté 1220-ban. Mérgezések, tűzvész, varázslás, láz, vese-, fog- és epebetegségek ellen könyörögtek hozzá, emellett a haldoklók, az iskolás gyermekek, bányászok, barlangkutatók, rézmetszők patrónusa. Szent VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította. Ünnepét a nagyböjtből kiemelve július 11-re tették át. 

Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír