Kedves Testvérek!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén is meghirdeti a "Tartós szeretet" nevű nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést, amely már a 15. alkalommal kerül megrendezésre a Katolikus Karitász országos hálózatának szervezésében.

A hívek március 15-22. között helyezhetik el adományaikat a templomokban kijelölt helyre vagy a Katolikus Karitász honlapján megadott gyűjtőpontok egyikén.

Az összegyűjtött élelmiszerek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem a remény üzenetét és a szolgáló szeretet kézzelfogható jelét viszi a nélkülöző családokhoz.

A korábbi években a hívek adományaiból összeállított segélycsomagokkal családok ezreit tudta segíteni a segélyszervezet. Erre a célra adományozni lehet www.karitasz.hu oldalon vagy a 1356-os telefonszámon is, ahol minden hívás 500 forinttal támogatja a rászorulókat. Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa a Katolikus Karitász szolgálatát, vagyis a Karitászt Támogató Alapítványt. 

Tegyünk tanúságot az irgalmas szeretet gyakorlásáról az idei Nagyböjtben is, és járuljunk hozzá tartós élelmiszerrel a Katolikus Egyház segélyakciójához! Hálás szívvel köszönjük a rászoruló testvéreinknek szánt adományaikat!

Kelt Budapesten, 2026. március 8-án

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Felolvasandó 2026. március 8-án, Nagyböjt 3. vasárnapján minden szentmise hirdetésében

„Örökké kellett volna élnie” – Szent Kázmér és a mosolygó Szűzanya rejtélye

Kázmér herceg 1458-ban született a krakkói királyi várban, I. Albert magyar király lánya, Habsburg Erzsébet és IV. Kázmér lengyel király második fiaként. A fiatal Kázmér nevelését a kor híres lengyel történetírójára, Jan Długosz kanonokra bízták, majd Callimachus Buonaccorsi ismert humanista lett tanítója.

Élete tizenhárom évesen vett fordulatot. Mivel anyai ágon a magyar királyi cím várományosa volt, az 1471-es Mátyás király elleni összeesküvés során Vitéz János, Janus Pannonius és édesapja biztatására csapataival elindult Visegrád felé, hogy elfoglalja a királyi trónt. Kázmér herceget Nyitra váránál érte a hír az összeesküvés leleplezéséről (Vitéz János börtönbe került, Janus Pannoniusnak menekülnie kellett az országból). A királyi cím sikertelen megszerzését Kázmér isteni jelként értelmezte, és végleg lemondva a földi hatalom gyakorlásáról életét még tudatosabban Istennek szentelte, és szüzességi fogadalmat tett.

A történtek után Kázmér élete nagy részét Vilniusban, a mai Litvánia fővárosában töltötte. Számos forrás megemlékezik arról, hogy napjait az Istennel való bensőséges kapcsolat töltötte ki. Életének két fontos eleme az Oltáriszentség imádása és a Szűzanya tisztelete volt. Legtöbbször titokban, már a hajnali órákban valamelyik vilniusi templom előtt imádkozott, és sokszor a hidegben kifáradva, összeesve találtak rá a templom bejárata előtt. Ruhája alatt gyakran vezeklőövet viselt.

A Szűzanya iránti mélységes tiszteletéről tanúskodik, hogy mindennap elimádkozta Szent Bernát „Mindennap mondj Máriának...” kezdetű imádságát. Az ima szövegét mindig magánál tartotta, és halála után vele együtt temették el. Az egyszerű nép jámborsága és igazságossága miatt szerette. A vilniusi keresztény hagyomány szerint a szent csodatevő képe is erről tanúskodik: a jobb kezén a 18. századi restaurálás folyamán egy újabb kézfej tűnt elő, mely az ismételt takaró festést követően mindannyiszor megjelent. A két kézfej annak jelképe, hogy Szent Kázmér halála után is adni akar a közbenjárását kérőknek.

Élete végét a tuberkulózissal küzdve töltötte, mely később halálát is okozta. A kor orvosai a betegség gyógymódjaként a szűz lányokkal való együttlétet javasolták. Kázmér ezt nem fogadta el, mondván: „Jobb Istennel, mint bűnben meghalni.” Huszonhat évesen, 1484-ben Grodno városában halt meg. Édesapja a szeretett városban, Vilniusban helyezte örök nyugalomra, a Litván Nagyfejedelemség központjában. Ma is itt, a város szívében található Szent Szaniszló és Szent László-székesegyház „ékszerdobozaként” ismert barokk kápolnában található nyughelye. Először 1521-ben kanonizálták, majd az okirat eltűnése nyomán 1602-ben VIII. Kelemen pápa vette fel a szentek sorába. A herceget, aki Litvánia fővédőszentje, az Egyház március 4-én ünnepli.

A Szűzanya mosolyának oka – melyet a székesegyház kápolnájában a firenzei mesterek alkottak meg hófehér stukkóábrázolásként – Kázmér Isten előtti kedves élete, melynek egyik megfogalmazója az egykori humanista, Callimachus volt: „Vagy nem kellett volna megszületnie, vagy örökké kellett volna élnie.”

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Abban az időben:
Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és (ennek) testvérét Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, felállítok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította be őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!”
Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és ne féljetek!” Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 17,1-9