Nagyböjti gondolatok - március 28.

Értékelés:
(0 szavazat)

Március 28.

Helyes bűnbánat és életszentségre törekvés.

Sajnos érvényesül egy minimumra törekvő irányzat, mely megakadályozza, hogy a bűnbánat szentsége meghozza összes kívánatos gyümölcsét. A hívők közül sokan a bűnt nem evangéliumi mértékkel mérik, hanem „közhelyekkel”, a társadalom szerinti „normális” értékeléssel, minek alapján úgy gondolják, hogy személy szerint nem felelősek olyan dolgokért, melyeket „mindenki tesz”, s még kevésbé azokért, melyeket a polgári törvények engedélyeznek. A harmadik évezred evangelizációjának tudomásul kell vennie, hogy sürgetően szükséges az evangéliumi üzenet élő, teljes és igényes megjelenítése. A kereszténység nem redukálható szociológiai ismérvek szerinti tisztesség középszerű kötelezettségeinek teljesítésére, hanem igazi törekvésnek kell lennie az életszentségre. Új lelkesedéssel kell ismét elolvasnunk a Lumen Gentium 5. fejezetét az életszentségre szóló általános meghívásról. Kereszténynek lenni a megszentelő kegyelem „ajándékának” elfogadását jelenti, mely elkerülhetetlenül átalakul a „kihívássá”, hogy az ember személyesen megfeleljen a mindennapi életben. Nem véletlen, hogy az elmúlt években kerestem a módját, hogy nagyon széles skálán elismerjük az életszentséget az összes életkörülmények között, hogy a keresztények az életszentségnek sok modelljét kapják, és mindnyájan emlékezzenek rá, hogy személy szerint ugyanerre a célra vannak hivatva.

/Szent II. János Pál pápa; Nagycsütörtöki levél a papokhoz, Vatikán, 2001. március 25./ 

Megjelent: 1258 alkalommal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned