Szeptember 5. Szent Kalkuttai Teréz anya

Értékelés:
(0 szavazat)

Agnese Gonxha Bojaxhiu (ejtsd: Gondzsa Bojadzsio) albán származású szerzetes nővér az ír loretoi nővérek Miasszonyunk kongregációjának tagja. A rend elöljárói Indiába küldik, s itt a rend iskolájában tanít már 20 éve, amikor felismeri, hogy másra szólítja az Isten.

Elöljárói engedélyével 1948-ban kiköltözik a nyomornegyedbe, hogy életét a legszegényebbek szolgálatára szentelje. Korábbi rendi ruháját felcseréli a hindu nők kékszegélyű szárijával. Hamarosan követőkre talál, s így 1950-ben megalakul a Szeretet Misszionáriusainak kongregációja, a betegek és haldoklók, leprások ápolására.

Aligha volt olyan rendalapító a történelemben, akinek kezdeményezését töretlen lelkesedéssel fogadta volna az egyház. Ugyanis a Szentlélek mindig valami új és szokatlan lépésre inspirálta a kiválasztott szenteket. Azzal igazolták alkalmasságukat és hitelességüket, vagyis azt, hogy mindez az Úristentől származik, hogy engedelmesek voltak. A szembeszegülés a hierarchiával és az önfejűség emberi ambíciókat rejtett volna, ami szükségszerűen megbuktatta volna ügyüket. A hitelesség végső pecsétje az volt, hogy bár kezdetben az egyházi hatóságok sem értették, és nem támogatták a jelentkező reformtörekvéseket, de figyelve a Szentlélek vezetésére megadták az engedélyt.

 

Teréz anya és nővérei a Föld legelhagyatottabb embereit karolták fel, azokat, akik senkinek sem kellettek. Követték Jézus utasítását: nem azokat hívták meg vacsorára, akik ezt viszonozni tudták volna. Amikor egy „csodájára" járó amerikai újságíró azt mondta Teréz anyának, hogy ezt ő egymillió dollárért se tenné meg, Teréz anya azt válaszolta, hogy egymillió dollárért ő sem, na de Jézusért...? Akik nem bíztak Teréz anya vállalkozásának sikerében, úgy próbálták lehűteni lelkesedését, hogy figyelmeztették a rászorulók megszámlálhatatlan sokaságára. Vajon miként birkózik meg az éhezők és haldoklók millióival? Teréz anya bölcsen válaszolt: Ön hogyan vette számba ezeket a milliókat? – kérdezte. - Elkezdtem őket megszámolni: egy, kettő, három... - Nos, én is ezt fogom tenni, először odalépek az elsőhöz, aztán majd a másodikhoz, és így tovább!

Lehet, hogy nekünk is inunkba száll a bátorságunk, amikor lelkünk mélyén érzékeljük, hogy meg kell tennünk valamit felebarátainkért, mert soknak, áttekinthetetlennek tűnik a feladat. Ami nagy tömegében valóban megoldhatatlan, az egyesével talán teljesíthető.

Egyik elmélkedésében Teréz anya így fogalmaz:

„Ha néha testvéreinknek éhen kell halniuk, ez nem azért van, mintha Isten nem gondoskodna róluk, hanem mert te meg én nem voltunk a szeretet eszközei Isten kezében, hogy ruhát és kenyeret adtunk volna nekik. Mert nem ismertük föl Krisztust, amikor Ő rongyos, éhező vagy magányos ember álruhájában vagy kitaszított gyermek képében újból közénk jött, és menedéket keresett."

Teréz anya élete az Isten dicsőségének megnyilvánulása. Ami az ő keze nyomán történt, azt nem ő tette, az az Isten műve volt. Ezért nőtt túl az emberi képességeken, és ezért nehéz hozzá gondolatainkban is felnőni, és megérteni szavainak és tetteinek isteni dimenzióit. Pál apostol is tudja, hogy az Isten ereje és bölcsessége emberi ésszel felfoghatatlan, Isten azonban beavat minket a rólunk alkotott titokba (vö. 1Kor 2,6-10), s így a Lélek által megerősödött ember ismerheti meg, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység – azaz feltárul számunkra a szeretet teljessége (vö. Ef 3,16-19).

„De hogy a kinyilatkoztatások nagyszerűsége önhitté ne tegyen, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy szüntelen zaklasson s el ne bízzam magamat." (2Kor 12,7) Nem csak Pál apostol, hanem minden krisztuskövető ember meghívást kap a szenvedő Krisztussal való azonosulásra. Ez teszi teljesebbé a szentek életáldozatát, és ez „faragja le" róluk az Úrhoz méltatlan elemeket. Szavakkal nehéz leírni azt a fájdalmat, amit az Istentől való eltávolodásuk érzete okoz nekik: úgy vélik, a kárhozat vár rájuk, mert akkora a különbség az Úr szeretete és az ő gyarló tevékenységük között. Minden szent megvallja életének ezeket a sötét napjait-éveit, mint az elfeledettség, a kegyvesztettség és az elkárhozás ingoványos talaján járás borzalmait. Teréz anya életének is volt ilyen sötétben tapogatódzó és elszegényítő szakasza, ami valójában az isteni ragyogás és gazdagság előkészítése volt. Teréz anya ebben a lelki szárazságában letehetett minden fölösleges dolgot, amely csökkenthette volna megajándékozhatóságát. Kisajtolt belőle az Úr minden fölösleges érzést, hogy Övé lehessen minden, amit az Úr neki készített.


Az újságíróknak a misztika világában való járatlansága nem szégyen, csak kellemetlen. S ha csöndben maradtak volna, nem is árulták volna el tájékozatlanságukat. Teréz anya lelkiéletének sötétségéről írogatva azt sugallták olvasóiknak, hogy Istenben kételkedve élte utolsó évtizedeit. Botrányt szimatoltak ott, ahol inkább Isten különleges ajándékai mutatkoztak meg, és próbálták a szentség és az egyház ellen hergelni a tudatlanokat, ami már több mint kellemetlen.

Vajon kinek adatik meg a tisztulásnak és a fogékonnyá érlelődésnek ez a sajátos formája? Néha úgy érezzük, mintha a lélek sötét éjszakájába mi is belekóstolnánk. Mintegy ránk borul a sötétség, nem látunk, nem érzékeljük a lényeget, mintha az Isten magunkra hagyott volna. Lehet, hogy kisebb-nagyobb próbatételek állnak előttünk, de hogy ez a lélek sötét éjszakája lenne, azt nem gondolnám. Az magasabb szinten jelenik meg. Mi inkább úgy jártunk, hogy épp lecsukódott a szempillánk, és egy pillanatra nem láttunk. De ha ez a fizikai szemünkkel történik, semmi gond, hiszen agyunk elraktározza az előtte lévő pillanat eseményét, és képzeletben meghosszabbítja azt. Így, mert agyunk átsegít a sötétség pillanatán, fel sem tűnik, hogy volt egy pillanat, amikor nem láttunk. Hasonlóképpen kell megélnünk a lélek elsötétülését: mintha semmi sem történt volna – a lelkünk bizonyossága átsegít a pillanat nehézségén, hiszen előtte látott, utána is látni fog, s a közbenső pillanatot lelkünk képzelete átfedi és kitölti az űrt. Így a legjobb, amit tehetünk, hogy az Úr kezébe helyezzük a kezünket.

Garadnay Balázs

Megjelent: 776 alkalommal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned